Az idén a tavalyi jelentős emelést követően újabb nyolc százalékkal bruttó 138 ezer forintra nőtt a minimálbér összege, a garantált bérminimum pedig 12 százalékkal bruttó 180 500 forintra emelkedett. Így a minimálbéren foglalkoztatott munkavállaló a februári fizetésével nettó 92 ezer forintot, a bérminimumért dolgozó pedig nettó 123 és fél ezer forintot vihet haza. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára lapunk kérdésére elmondta, az intézkedés a versenyszférában közvetlenül több mint egymillió, az állami szférában pedig több mint kétszázezer munkavállalót érint.
Dávid Ferenc felidézte, pontos adat ugyan nincs rá, de közvetve akár több ezer dolgozó fizetését is rendezni kell. Ennek oka, hogy a legalacsonyabb keresetek növekedésével a magasabb fizetési kategóriákban dolgozók bérét elérte, vagy meghaladta a bérminimum.
A 2016 végén megkötött hosszú távú bérmegállapodásnak köszönhetően időben fel tudtak készülni a cégek az emelésre. Ugyanakkor lesznek olyan vállalkozások, amelyeknek komoly megpróbáltatást okoz a magasabb bértömeg kigazdálkodása, ez elsősorban azoknál a cégeknél lesz jellemző, ahol a foglalkoztatottak legalább tíz százaléka a legalacsonyabb keresetek valamelyikét kapja – vélekedett. Így, amennyiben a dolgozók 30-40 százalékánál fizetést kell emelni ekkora mértékben, az már komoly gondot jelenthet.
A főtitkár szerint szintén kérdéses, hogy a tavalyi 15 százalékos minimálbér- és a 25 százalékos garantáltbérminimum-emelést követően az adott vállalkozás milyen feltételekkel tudja kigazdálkodni az újabb felzárkóztatást. Dávid Ferenc a bértorlódással kapcsolatban példaként említette, egy frissen végzett, kereskedelemben elhelyezkedő szakmunkásnak kötelező odaadni a 180 500 forintos bérminimumot.
De ugyanazon vállalkozásnál előfordulhat, hogy a több évtizede ott dolgozó, tapasztalt munkavállaló keresete csak 200 ezer forint, amely komoly feszültséget okozhat abban az esetben, ha az ő bérén nem emelnek. Emlékeztetett: a növelések kigazdálkodásához könnyebbséget jelent a munkaadók által kötelezően fizetendő szociális hozzájárulási adó (szocho) két és fél százalékpontos csökkentése. Ezt az adónemet a vállalkozások a bruttó béren felül fizetik, mértéke a csökkentést követően a bruttó bér 19 és fél százaléka.
A VOSZ képviselője hozzátette, hogy februárban utalják a vállalatok a magasabb fizetéseket, így az idei emelés hatásait csak hosszú távon lehet felmérni, elsősorban a kisebb településen működő cégeket, valamint a kisebb vállalkozásokat érinti érzékenyebben a minimálbérek változása.
– Üdvözlik a szakszervezetek, hogy mind a munkavállalóknak, mind a cégeknek kiszámítható volt az idei év a minimálbérek emelését illetően – mondta a Magyar Időknek Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője. Felidézte, az állami szféra munkavállalói között nincs minimálbéres dolgozó, ott a legalacsonyabb keresetűek is a garantált bérminimumot kapják. A versenyszférában pedig a tavalyinál kisebb hatása lesz az emelésnek a bérek összecsúszására, mivel tavaly sokan már kiküszöbölték ezeket az aránytalanságokat.
A Liga elnöke a versenyszektorban az eddigi tárgyalásokkal kapcsolatban elmondta, jellemzően 12 százalékos emelést hajthatnak végre a cégek, ugyanakkor ez nem érinti egyformán a dolgozókat. Ráadásul sok vállalat nem januártól hajtja végre a bérfejlesztéseket, hanem az üzleti évhez köti, ha már rendelkezésre állnak az előző év zárásáról az adatok. Mészáros Melinda kiemelte: a szakszervezet is most kezdi begyűjteni a szükséges adatokat, ezt követően a vállalkozásoknál egyéni béremelési megoldásokat kérnek a tárgyalások során.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke szintén üdvözölte a többéves bérmegállapodásban foglaltakat, kiemelten a minimálbérek felzárkóztatását. A szakszervezeti vezető kérdésünkre elmondta, az idei emeléssel 25 év után a legkisebb havi munkabér nettó összege eléri az egy főre vetített létminimum-kiadásokat.
Az állami cégeknél, tehát a MÁV-nál, a postánál, a Volánoknál és a vízközmű-szolgáltatóknál is januártól emelkednek a fizetések. Ezeknél a vállalatoknál tavaly kötötte meg a fenntartó Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az érdekképviseletekkel a hároméves, átlagosan harmincszázalékos béremelésről szóló megállapodást. A dolgozók átlagosan 10-12 százalékos emelésre számíthatnak, az alacsonyabb keresetűek nagyobb, a jobb keresetűek kisebb felzárkóztatásban bízhatnak, ám annak mértéke szinte biztos, hogy két számjegyű lesz. A bérek differenciálásáról szóló tárgyalások információink szerint hamarosan lezárulnak, így a februárban érkező fizetésénél már mindenki magasabb összeggel számolhat.
Elemzői várakozások szerint a versenyszférában idén átlagosan tíz százalékkal emelkedhetnek a keresetek a tavalyi 12-14 százalékos felzárkóztatást követően. Ennek oka többek közt a munkaerőhiány, az emelések fedezetét pedig többek közt a magasabb bérek miatt megugró fogyasztásból befolyó többletbevételek adhatják.