Amíg nem jön létre szakmai konszenzus a génszerkesztéssel előállított növényekkel kapcsolatban, addig – az elővigyázatosság elvét alkalmazva – minden új eljárást génmódosításnak (GM) kell tekinteni – hívta fel a figyelmet Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója.
A mezőgazdasági biotechnológia rohamosan fejlődik, az elmúlt években számos olyan új eljárás jelent meg, amelyekkel a növények tulajdonságait próbálják megváltoztatni a kutatók.
Az úgynevezett mutagenezis során a szakemberek a hagyományos génmódosítással szemben nem egy idegen DNS-t ültetnek be egy élő szervezetbe, „csupán” megváltoztatják az adott faj génszerkezetét. Az azonban még nem eldöntött, hogy az eljárás a GM-re vonatkozó szabályozás alá esik-e.
A szószóló szerint a kutatás-fejlesztés ezen új irányát is szabályozni kell, semmi esetre sem lehet további vizsgálatok nélkül köztermesztésbe vonni az így előállított növényeket.
– Ha egy kérdéskörben a tudományos megítélés bizonytalan, akkor alapos kockázatelemzésre van szükség, az esetleg később már nem vagy csak rendkívüli nehézségek árán visszafordítható következményeknek nem szabad teret engedni. Ezért a génszerkesztést és hasonló megoldásokat mindaddig genetikai módosításnak kell tekinteni, amíg ennek ellenkezőjét kétséget kizáróan nem lehet bizonyítani.
Így ezek az eljárások továbbra sem használhatók közvetlenül a mezőgazdaságban – fogalmazott Bándi Gyula. Ugyanakkor szerinte ez természetesen nem zárja ki, sőt éppen ellenkezőleg, támogatja azokat a kutatásokat, amelyek a génmódosítás alternatív lehetőségeit vizsgálják, hiszen ezek nélkül a jövőben sem lehetne tudományos igényű és általánosan elfogadott állásfoglalást kialakítani.
Lapunk korábban a Földművelésügyi Minisztériumot is megkereste a kérdéssel kapcsolatban. Bár a tárca egyelőre nem kívánt állást foglalni, arra ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az új, gyorsan fejlődő technológiákkal létrehozott szervezetek számos, eddig még nem ismert kockázatot hordozhatnak, ezért elővigyázatosságra van szükség az alkalmazásukkor. A témában nemzetközi szinten is vita van.
Franciaország 2016-ban előzetes döntéshozatali kérelmet nyújtott be az Európai Unió Bíróságához, amelyben a hatályos európai uniós jogszabály jogértelmezését kérte.
Az ügyben megbízott főtanácsnok indítványában elismerte, hogy a mutagenezis új technikái által létrehozott szervezetek GMO-knak minősülnek, véleménye szerint azonban a módszerre és az így előállított szervezetekre nem vonatkozik a GMO-szabályozás.
A főtanácsnoki vélemény nem a bíróság álláspontját tükrözi, meglehet, hogy a testület néhány hónapon belül ezzel ellentétes döntést hoz majd.