A módosításnak köszönhetően nem trükközhetnek tovább a pékek a kenyérkülönlegességek összetevőivel. A szabályozás ugyanis tisztázza, hogy egyes, névvel ellátott kenyerek, illetve cukrászsütemények pontosan mit és milyen arányban tartalmazhatnak, illetve milyen receptúra alapján készülhetnek. Ennek megfelelően a pékáruk esetében jelentős változásokat hoz az új rendelet. A különböző kenyérfajták karaktere jobban eltér majd egymástól, a kenyér ízét és állagát pedig valóban a névadó gabona határozza meg. Ennek köszönhetően a fogyasztók rozskenyér címén valóban többségében rozslisztet tartalmazó terméket kapnak majd a pénzükért, hiszen korábban a rozsliszt elvárt aránya csupán 40 százalék volt a kenyerekben, ezzel szemben a mostani szabályozás 60 százalékos arányt ír elő.
Werli József, a Magyar Pékszövetség szakmai titkára lapunknak elmondta: a rendelet hatálybalépése után azon termékek esetében, amelyeket újonnan vezetnek be a vállalkozások a kínálatukba, már a szigorúbb előírásokat kell alkalmazni. A már a kínálatban szereplő kenyereknél türelmi időt kapnak a pékségek, így lehetőségük lesz a gyártási technológiát, a receptúrát, a címkézést és a csomagolóanyagot is az új előírásokhoz alakítani. – Az előkészületek folyamatban vannak, az átállás azonban időbe kerül, amit csak a rendelet megjelenését követően lehet megkezdeni – emelte ki a szakember. Szerinte a rendelet ösztönözni fogja a minőség javulását az ágazatban, ugyanakkor a fogyasztóknak is meg kell majd szokniuk, hogy más lesz a kenyerek állaga, íze és minősége.
A rozskenyér íze például jóval markánsabb lesz, mint amit korábban tapasztalhattak. Szintén a minőség javulását és a tudatos fogyasztói igények kielégítését segíti az a két korábbi változtatás is, amely egyrészt a különleges sütőipari, illetve a kézműves-technológiával készült termékekre vonatkozik. Ennek köszönhetően aki most házi jellegű kenyeret vásárol a boltban, biztos lehet abban, hogy kovásszal, kézműves-technológiával készült, és nem tartalmaz adalékanyagokat. A szigorítás előtt ugyanis gyakorlatilag bármilyen, akár nagyüzemben készült kenyeret is házi jellegűként adhattak el.
– Bár a rendelet módosítása nem azért született, hogy az árakat megbolygassa, ugyanakkor a jobb minőségű összetevők és a szigorúbb technológiai előírások áremeléssel járhatnak – emelte ki Werli József. Hozzátette: a sütőipar négy éve nem változtatott az átadási árain, a költségek viszont folyamatosan nőttek. A vállalkozások az újabb terheket már nem bírják el, ezért a következő időszakban kénytelenek lesznek árat emelni. – Azt reméljük, hogy ha a minőség javulása állandósul, talán a fogyasztók is könnyebben elfogadják majd, hogy többet kell fizetniük a termékekért – fűzte hozzá a szakember.
Lyukra futott vacsora
Már begyújtottuk a sütőt, előkészítettük az alapanyagokat, a gyerekeket pedig az asztalhoz parancsoltuk: mindjárt vacsora, jönnek a finom melegszendvicsek! Ekkor még senki nem gondolta, hogy az eltervezett menü megalkotása léket kap. Méghozzá egy szép nagy lyuk formájában. Kettészeltük a Tescóban vásárolt egykilós félbarna kenyeret, amelynek jószerével hiányzott a belseje. Az rögtön világossá vált, hogy ezzel sok mindent lehet kezdeni, de egyvalamit biztosan nem: szendvicset készíteni. Sem meleget, sem hideget. Annak viszont örültünk, hogy az üreg üres volt, senki és semmi nem lakott benne, hagymalevesünk pedig nem volt, hogy legalább azt tálaljuk benne. A kenyeret nem vittük vissza a Tesco evő-, illetve vevőszolgálatára, így hivatalos válaszunk sincsen arról, hogyan sikerült előállítani ezt a különleges pékárut. Épp a Magyar Idők írta meg korábban, hogy a láncnál átszervezték a pékségek működését. Úgy tűnik, érdemes lenne tovább gondolkodni a feladaton, vagy a polcokon feliratot cserélni: kenyérnek látszó tárgy, 160 forintért. Csak hogy tudjuk, mire számítsunk az ebéd vagy vacsora tervezésénél. (K. G.)