– Kiemelkedően nőtt a foglalkoztatottság 2010 óta Magyarországon, mintegy 750 ezerrel többen dolgoznak, a munkanélküliségi ráta pedig harmadára csökkent, tavaly 90 ezer új dolgozó állt munkába – mondta csütörtökön Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.
Ez többek közt a munkahelyteremtő beruházások támogatásának, a 2016-ban megkötött hatéves bérmegállapodásnak, a munkahelyvédelmi akciónak, valamint az álláskeresők és a közfoglalkoztatottak elhelyezkedési esélyeinek javítását célzó intézkedéseknek köszönhető. Ezek közül a miniszter kiemelte az ifjúságigarancia-rendszert, valamint az Út a munkaerőpiacra uniós programot is, amelyeknek segítségével több százezer ember munkaerőpiaci integrációját segíti a kormány.
Varga Mihály hangsúlyozta, a magyar foglalkoztatáspolitikai eredményeket a bérek töretlen emelkedésével együtt sikerült létrehozni: 2010 óta mintegy ötven százalékkal nőttek a hazai nettó keresetek.
– A kormány célkitűzései 2010 óta változatlanok, ezért a munka értékének elismerésére, a családok megerősítésére és a mindehhez alapot teremtő gazdasági növekedés támogatására koncentrál – hangsúlyozta Varga.
A miniszter a gazdasági adatokról elmondta: 2017 utolsó negyedévében 4,8 százalékkal, 2017 egészében pedig 4,2 százalékkal emelkedett a magyar gazdaság teljesítménye, amire tizenkét éve nem volt példa. A tavalyi növekedés mintegy negyede, 1 százalékpont a 2016 novemberében megkötött hatéves adó- és bérmegállapodás gazdaságösztönző hatásának köszönhető.
A múlt év első 11 hónapjában mért közel 13 százalékos béremelkedésnek és az elsődleges munkaerőpiac bővülésének köszönhetően a munkavállalók 1100 milliárd forintnyi többletbért vehettek kézhez. A miniszter szerint a következő időszak munkaerőpiaci kihívását az jelenti, hogy a mintegy hatvanezer üres álláshely feltöltéséhez hogyan szólítjuk meg a leendő munkavállalókat.
Varga Mihály utalt egy, a németországi migrációs helyzetet vizsgáló, napokban megjelent elemzésre, amely szerint 2017 tavaszán a menekültstátusban részesítettek foglalkoztatási rátája csupán 18 százalék volt, miközben a munkanélküliség körükben meghaladta az ötven százalékot. Két év alatt 1,2 millió migráns érkezett Németországba, s ezzel ott 18 millióra nőtt a bevándorlók száma.
Habár Németország 2016-ban közel 22 milliárd eurót költött integrációs célokra, a fiskális megtérülés esélye még középtávon sem reális az elemzés szerint. A magyar kormány álláspontja már évek óta változatlan: a foglalkoztatási és népesedési kihívásokat családtámogatással, munkaerőpiaci reformokkal, valamint stabil és dinamikus gazdasági növekedéssel kívánjuk orvosolni, nem pedig bevándorlással.
Sok múlik emellett a versenyképességen is, a jövőben a kis- és közepes vállalkozások képességét javítani kell ahhoz, hogy nagyobb cégek beszállításában is részt tudjanak venni, a digitalizáció kihívásait sikeresen kezeljék – tette hozzá a miniszter.
Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár kifejtette: a munkaerőpiacon komoly tartalékok vannak, az elmúlt évek javulása ellenére a 15–64 éves korosztály 28,4 százaléka továbbra is az inaktívak körébe sorolható.
Szerinte szükség van olyan programokra, amelyekkel átsegíthetők a munkaerőpiacra a jelenleg még nehezebben elhelyezkedő csoportok. Idetartoznak az alacsonyan iskolázottak, a tartósan munkanélküliek, az idősödők, a közfoglalkoztatásból kivezetettek, a kisgyermekesek és a fiatalok. Cseresnyés hozzátette: a tartósan állást keresők közel fele egy éve nem talált magának állást.