A politikai instabilitást tartják a legnagyobb veszélynek a romániai megtelepedésre készülő magyar vállalkozások, mivel a sűrű kormányváltások rendszerint szakpolitikai irányváltással is járnak. Ugyanakkor az elmaradott infrastrukturális viszonyok is riasztóan hatnak a keletre készülőkre.
A mérleg másik serpenyőjében azonban ott van az európai átlagot bőven meghaladó gazdasági növekedés, amely az utóbbi évtized leggyorsabb pörgését mutatta be. A statisztikai hivatal adatai 7 százalékos – naptárhatással kiigazított – gazdasági növekedést mutattak 2017 utolsó negyedévére az előző év azonos időszakához képest, ám a tavalyi harmadik negyedévhez képest már csak 0,6 százalékkal bővült a román gazdaság. Az előrejelzések szerint az ország gazdasági növekedése 2018-ban is folytatódik, de a lassuló, 4,4 százalékosra becsült ütem mellett egyre erőteljesebb egyensúlyvesztést prognosztizálnak.
Ennek ellenére a magyar kis- és középvállalkozások számára továbbra is ajánlott befektetési terület a keleti szomszéd. – Kisebb tragédiának tartom, hogy mindkét ország vállalkozói inkább nyugatra tekintgetnek, holott elsősorban a szomszédot kellene észrevenniük.
A román vállalkozók térképén gyakorlatilag még mindig nem szerepel Magyarország, de fordítva sem sokkal jobb a helyzet. A magyar kezdeményezések száma ugyan növekvőben van, de még mindig messze áll attól, hogy képes legyen megfelelő mértékben felmutatni magát, illetve a magyarországi piaci lehetőségeket a román kamarák, szakmai szervezetek előtt.
Miközben az olasz, spanyol, német régiók külön képviseletek szintjén építik a bukaresti arculatukat, addig fájdalmasan hiányzik egy kiegyensúlyozott Magyarország-kép Romániában – fogalmazott Diósi László, az OTP Bank Románia vezérigazgatója, az elsősorban magyar tulajdonosi háttérrel rendelkező romániai vállalkozások szervezete, a Romániai Magyar Üzleti Egyesület (RMÜE) elnöke.
Közel 12 ezer, magyarországi tőkével működő vállalkozás tevékenykedik ma Romániában, ez az 5-6. helyre elegendő. Puszta összehasonlítás gyanánt: a gazdasági fellendülés idején 34 ezerhez közelített a romániai olasz vállalkozások száma, míg a német tőkéjűeké 20 ezer körül mozgott. A folyamatosan növekvő trendet segítendő Diósi felvázolta a prosperáló romániai magyar cégek ideális képét.
– Elsősorban azok a magyar cégek számíthatnak sikerre Romániában, amelyek a Kolozsváron, Nagyváradon, Marosvásárhelyen, azaz magyar nyelvi közegben való megtelepedést követően nem félnek átlépni a Kárpátokat, és Bukarestben, Iasiban vagy Craiován keresnek pozíciót, törekednek országos lefedettség kiépítésére. A vállalkozásokat ugyanis igazából a kitáguló piac dimenzionálja, illetve az, hogy közben megismerik a magyartól jelentős mértékben különböző román vállalkozói kultúrát.
A romániai piackeresésben gondolkodó vagy már azon dolgozó magyar kis- és középvállalatok természetesen számíthatnak a romániai GDP nagyjából egy százalékát előállító, elsősorban magyar tulajdonosi háttérrel rendelkező romániai vállalkozásokat tömörítő egyesület szakmai támogatására. A bukaresti és kolozsvári tevékenységi pólusokkal, illetve sepsiszentgyörgyi irodával tevékenykedő, magát a magyarul „beszélő” vállalkozások egyesületeként meghatározó RMÜE ennek érdekében lehetőségeket keres és kínál, miközben a helyi közösségek hasznát keresve igyekszik azonosítani és megvitatni a közös feladatokat.
Diósi szerint leginkább kis lépésekben, illetve azokon a pontokon kínálkozik lehetőség a vállalkozások egyre nagyobb számú bevonására, ahol a határ menti együttműködések indultak meg. Ilyenek a Békéscsaba–Arad–Temesvár háromszögben, illetve a Szatmár–Nyíregyháza viszonylatban biztató módon alakuló és működő kapcsolatok, nem véletlen, hogy ezekben a zónákba a legnagyobb a romániai kalandozásra vállalkozó magyar kkv-k száma.
Szomszédoltak a jövő gazdasági szakemberei
A „Határtalanul” pályázati program keretében a BGSZC Pestszentlőrinci Közgazdasági és Informatikai Szakgimnáziumának harminc diákja tavaly ősszel személyesen is ellátogatott Erdélybe. A magyar vállalkozópalánták felkeresték a zeteváraljai víztározó mellett a Békás-szorost, a Gyilkos-tavat, a Szent Anna-tavat, valamint megismerkedhettek a közelében elterülő tőzegmocsár vidékével és élővilágával. A közös kulturális programban sorra vették Orbán Balázs író, néprajzkutató síremlékét és a híres, faragott székely kapukat, majd Tamási Áron Kossuth-díjas író sírját. Kolozsvárott bejárták a Házsongárdi temetőt, majd ellátogattak a Gyimesek vidékén az ezeréves magyar határhoz is. A székelyudvarhelyi szakközépiskolából 2017. október végén szintén harminc diák érkezett Budapestre, és közös programokon vettek részt a fővárosi diákokkal. Megnézték a Vígszínházban A Pál utcai fiúk című előadást, valamit az Arany János-emlékév keretében az Országos Széchényi Könyvtárban rendezett Arany-kiállítást. Emellett ellátogattak a Parlamentbe és a bazilikába is, valamint egy egész napos kirándulás során új ismereteket szerezhettek Visegrádról, Esztergomról és környékükről.