Újabb európai uniós milliárdok sorsáról döntött az év végén a Miniszterelnökség. A Vidékfejlesztési program irányításáért felelős tárca tavaly összesen 690 milliárd forintnyi támogatást ítélt oda a nyertes pályázóknak, ebből a decemberi döntéshozatal 140 milliárd forintot tett ki.
Az év végi hajrában született döntés a kisméretű terménytárolók létrehozását célzó pályázatokról, eddig csaknem 38 milliárd forintot ítéltek oda a gazdálkodóknak, az összeg azonban az év első hónapjaiban meghaladhatja a negyvenmilliárd forintot. Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára tegnap közölte: a programnak köszönhetően a következő két évben – az önerővel együtt – mintegy nyolcvanmilliárd forint értékben épülhetnek magtárak és szárítók az országban.
Az elmúlt év utolsó hónapjában hirdettek nyerteseket a kertészetigép-beszerzést szolgáló felhívásban is. Ebben a körben közel huszonkétmilliárd forintot ítéltek oda a 3400 pályázónak. Emellett 28 milliárd forint értékben külterületi helyi közutak fejlesztéséről és 15 milliárd forint értékben mezőgazdasági biztosítási díjakhoz nyújtott támogatásról született döntés az év végén.
Ahogyan újabb nyerteseket hirdettek többek között az állattenyésztési, a kertészeti és élelmiszeripari felhívásokban is.
Az államtitkár az elmúlt év eredményei közül kiemelte, hogy a kormányhatározatban megszabott határidőig, vagyis március végéig megjelentették az összes vidékfejlesztési felhívást, az érintettek szám szerint 68 különböző kiírásra jelentkezhettek. Ebből máig 39 pályázatot zártak le, és több mint 1127 milliárd forintot kötöttek le.
Ez az összeg a 2020-ig rendelkezésre álló 1300 milliárd forintos keret 87 százalékát jelenti. Bár a kifizetések egyelőre nem haladnak gyorsan, az államtitkár szerint ez év második felében már a nagyobb összegű beruházási támogatásokat is átutalhatja a kedvezményezettek számlájára a Magyar Államkincstár (MÁK). Eddig mintegy 207 milliárd forintnyi vidékfejlesztési forrás jutott el az érintettekhez.
A kifizetés tervezett ütemét alaposan visszafogta az az uniós rendelet, miszerint előleget csak bankgarancia fejében kaphatnak a nyertes pályázók. Ez azonban pénzbe kerül, s mivel a garanciavállalás költsége közel azonos a beruházási hitelek kamataival, a gazdák jó része inkább ez utóbbit választja az előleghez szükséges fedezetbiztosítás helyett. A Miniszterelnökség egyelőre nem határozta meg az idei kifizetési tervet, a pontos összeg a közbeszerzésekkel érintett beruházások megvalósításától függ majd.
Az időközben visszavont, úgynevezett diverzifikációs pályázattal kapcsolatban Kis Miklós Zsolt elmondta: a 2016 augusztusában megjelent 14 milliárd forintos kerettel meghirdetett felhívásra egy hónap alatt 140 milliárd forintnyi pályázat érkezett be, az elmúlt hónapok tapasztalatai pedig felvetették a gyanúját annak, hogy egyesek üzletszerűen, bizonyos csoportok élethelyzetével visszaélve próbáltak jogosulatlanul támogatáshoz jutni.
Az államtitkárság ez ügyben már 2016 végén feljelentést tett, amit az értékelés alatt szerzett tapasztalatokkal most kiegészítettek.
– Mivel nem láttuk biztosítottnak azt, hogy az értékelés során teljes egészében ki tudjuk szűrni a csalókat, vissza kellett vonnunk a felhívást. Ugyanakkor egy olyan megoldáson dolgozunk, amelynek részeként a tisztességes mikrovállalkozások támogatáshoz tudnak jutni – hívta fel a figyelmet.
Bár erre a pályázatra még várniuk kell az érintetteknek, két újabb felhívás még ebben a hónapban megjelenhet. Az energiahatékonyság javításához a mezőgazdasági üzemek harmincmilliárd forintot, az élelmiszeripari kisvállalkozások pedig ötmilliárd forintot nyerhetnek el. Szintén januárban jelenik meg a borszőlő telepítését célzó pályázat is, mintegy négymilliárd forint keretösszeggel.