Értetlenül állnak londoni pénzügyi elemzők az előtt, hogy a közép-európai EU-gazdaságokban a bérkiáramlás miért nem szűrődik át a fogyasztói szintű inflációba. A távirati iroda közlése szerint a Bank of America Merrill Lynch-bankcsoport londoni kutatási részlegének európai felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzői Magyarországon, Csehországban és Lengyelországban tettek tájékozódó látogatást.
Ezt követően közölték: az MNB kamatemelése a távoli jövő kérdése, mivel az új magyar kormány az eddigieknél is erősebben összpontosít a növekedésre, amiből a laza monetáris kondíciók fenntartása következik. Elmondták azt is, hogy tárgyalásaik tapasztalatai alapján az általuk eddig várt augusztusi időpont helyett novemberben számítanak a cseh jegybank következő kamatemelésére, a lengyel jegybank alapkamatának emelését pedig most már csak 2019 után várják.
A Bank of America Merrill Lynch londoni elemzői 2019 vége előtt nem számolnak azzal, hogy a magyarországi infláció eléri az MNB 3 százalékos központi célszintjét. Az infláció látható ugyan egyes szolgáltatási szektorokban – például a szálloda-, a vendéglátó- és a szabadidő-ágazatban –, de ezt a kosár egészére vetítve teljesen ellentételezik a lefelé ható folyamatok más területeken, köztük az élelmiszerszegmensben.
A ház szerint ebben a környezetben az MNB nem sok jelét mutatja annak, hogy a monetáris politika jelenleg alkalmazott nem konvencionális eszköztárának kiigazítására készülne. A piacoknak küldött útmutatás arra utal, hogy a 0,90 százalékos alapkamat akár 2020-ig is változatlan maradhat, és arra, hogy a BUBOR-ráta emelkedése is csak 2019 végétől várható. A Bank of America Merrill Lynch londoni elemzői közölték, hogy mindez egyezik az ő előrejelzésükkel.
A ház szakértői hangsúlyozták ugyanakkor: szerintük szükséges lenne a monetáris politikai célú kamatcseretenderek finomhangolása a program hatékonyságának javítása végett.
A Morgan Stanley londoni elemzői is úgy látják, hogy Magyarországon és Lengyelországban az éves infláció 2019-ben éri el a helyi jegybankok központi célszintjét.
A ház hangsúlyozta ugyanakkor, hogy még ebben az előrejelzési környezetben sem tapasztalja a kamatpolitika semlegesebb alapokra állításának szándékát a két jegybank részéről, sőt inkább úgy tűnik, hogy a magyar és a lengyel központi bank kész megengedni a jelenleginél is mélyebben negatív reálkamatok kialakulását, és hajlandók elviselni a tűrési sáv felső tartományáig gyorsuló inflációt is.
Ennek oka a Morgan Stanley londoni elemzői szerint az, hogy sem a magyar, sem a lengyel jegybank nem tart a gazdaság túlfűtötté válásától, és ebben a helyzetben a gazdasági növekedésre helyezi a hangsúlyt.