A bankrendszer nem számít arra, hogy ismét szerteágazó adósmentő intézkedéseket hozna a kormányzat a korábban devizahiteleik miatt bajba került ügyfelek érdekében.
– Azzal számolunk, hogy a korábbi jogi kereteken amúgy is túlnyúló magyar jogalkotás lezártként kezeli az ügyet – mondta a Magyar Időknek Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára. Ezt a bankok érdekvédelmi szervezetének álláspontja szerint az is alátámasztja, hogy az Európai Unió bíróságának az ügyben hozott legutóbbi döntése összhangban van a korábbi Kúria-állásfoglalással, új szempont nem merült fel.
A főtitkár szerint a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. (NET) megalapításában és a konstrukció kialakításában oroszlánrésze volt a bankszövetségnek. A válságkezelő létesítmény működésének lényege az, hogy az adósságát törleszteni nem tudó ügyfelek ingatlanjait megvette a hitelezőtől, és a lakók, immár bérlőként, otthonukban maradhattak. – Azokat a költségeket, amelyek az érintett ingatlanoknak a NET-hez adása során merülnek fel – magyarán a veszteség lenyelését – a bankszektor vállalta. Többször és hangsúlyosan felhívta a kormány és a bankszektor is a figyelmet arra, hogy aki szociálisan rászorul, az lépjen be a közösen kidolgozott adóssegítő konstrukciókba – tette hozzá Kovács Levente.
Mint azt korábban a Magyar Időknek adott interjúban Bártfai-Mager Andrea, a kérdéskört felügyelő nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter elmondta, mostanra annyit javult a helyzet, hogy a NET az ügyfelei többségének felkínálja a lehetőséget, hogy visszavegye az ingatlant. A visszavásárlás lehetősége nagyjából 38 ezer lakást, összesen körülbelül 154 ezer, jellemzően nehéz helyzetben élő embert érint. Azok, akik korábban havi tízezer forint körüli bérleti díjért maradhattak saját otthonukban, most a visszavásárláshoz kedvezményes hitelt kaphatnak. Nincs kamat, beszámítják az eddig kifizetett bérleti díjat, továbbá részletfizetési lehetőség is van.
Több jel szerint is javul a korábban gyakran kilátástalan helyzetbe került adósok helyzete. Az elmúlt évek során több bank is több tíz milliárdos tételben adott el követeléskezelőknek bedőlt hitelállományokat, hogy mérlegeiket tisztítsák. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az érintett adósok 70 százalékával sikerült felvenni a kapcsolatot, ezen belül pedig 80 százalékkal sikerült egyezségre jutni. Ez jó adat, különösen annak fényében, hogy az első adósságeladásokat követően még az is jó aránynak számított, hogy az egyik portfólió esetében egy éven belül sikerült az adósok közel felét egyáltalán elérni.
Kovács Levente szerint akik hittek a kormánynak és együttműködtek a bankjukkal, azok érdemi és jelentős segítséget kaptak.
– Még mindig nem késő együttműködni és a hitelezővel közösen megoldást találni a pénzügyi nehézségekre. Ám az eszközkezelőhöz hasonló bőkezű állami és banki támogatásra a továbbiakban már nem lesz mód – hangsúlyozta.
A bajbanlévőkön segítő kormányzati lépések sora
Az elmúlt években több, nagy horderejű adósmentő intézkedést léptetett életbe a kormányzat a devizaalapú hitelt felvevők védelme, illetve helyzetük javítása érdekében.
A lakáshitelekhez nyújtott kamattámogatások 2003-tól folyamatosan csökkentek, ez pedig megdrágította a forinthitelt, és a lakosságot az alacsony kamatozású devizahitelezés felé fordította. Azonban a 2008-ban kitört gazdasági válság hatására a forint jelentősen gyengült az euróval szemben, a svájci frank erősödött, miközben a devizaalapú hitelek a háztartási hitelállományon belül aránytalanul magas, 70 százalékos részarányt értek el az évtized végére. Az egymáshoz képest ellenkező irányú árfolyamváltozások miatti különbözet növekedése pedig valamennyi adós ügyfél számára egyre nagyobb visszafizetési terhet jelentett.
A kormány a helyzet kezelésére 2011 szeptembere és 2012 februárja között lehetővé tette, hogy a jelzáloghitellel rendelkező adósok a hitelüket kedvezményes árfolyamon fizessék vissza. A lehetőséggel 170 ezren éltek, ami átlagosan 2,2 millió, összesen 370 milliárd forint megtakarítást eredményezett. A 2011 szeptemberében bevezetett árfolyamgáttal a devizaalapú jelzáloghitelek törlesztési árfolyama öt évig nem mozdult. A belépő, szintén 170 ezer adós mintegy 60 milliárd forint kamat megfizetése alól mentesült, amit fele-fele arányban a bankok és a költségvetés finanszírozott. A legnehezebb helyzetbe került adósok számára a Nemzeti Eszközkezelő nyújtott megoldást, amely a hiteladósok ingatlanát megvásárolta, az adósok pedig kedvezményes bérleti díj fizetése mellett maradhattak az ingatlanjukban.
A bankoknak a Kúria döntésén alapuló, 2014 júliusában elfogadott törvény alapján 2015 folyamán el kellett számolniuk devizahiteles ügyfeleikkel a tisztességtelen árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítás miatti túlfizetések visszatérítéséről. Ennek keretében a pénzintézetek 2,1 millió levelet küldtek ki, a jóváírt összeg megközelítette az ezermilliárd forintot. Az adósok havi törlesztője átlagosan negyedével csökkent. További segítséget a forintosítás jelentett: 2015. február 1-je után megközelítőleg félmillió adós jelzáloghitelét váltották át a bankok piaci árfolyamon. Ezután az Országgyűlés 2015. szeptember 22-én elfogadta a devizaalapú autó- és fogyasztási hitelek forintosítását szabályozó törvényt is, amely mintegy 200 ezer szerződést érintett. Az intézkedés 10-11 százalékos törlesztőrészlet-csökkenést és stabil havi átutalási kötelezettséget hozott az adósoknak. Lényeges fejezet volt a 2015 szeptemberétől elérhető magáncsőd intézménye, amelyben eddig több mint ezer adósságrendezési eljárást kezdeményeztek azok, akik a felhalmozott adósságok rendezéséhez részben mobilizálható vagyonnal rendelkeznek. A fenti lépések összességének köszönhetően gyakorlatilag nem maradt lakossági devizahitel 2016-ra.