Újabb megyében mutatták ki a hatóságok a kéknyelv-betegséget. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szakemberei a múlt heti tolnai eset után a Somogy megyei Hajmáson is találtak a betegség vírusával fertőzött szarvasmarhát. A járvány mértéke ugyanakkor nem jelentős, Tolna megyében két, Somogyban pedig egyetlen egyedben mutatták ki a fertőzést.
Az állategészségügyi hatóság a település 20 kilométeres körzetében 30 napos megfigyelési zárlatot rendelt el, az ott lévő gazdaságokban található valamennyi fogékony állatnál elvégzik a rovarirtó szeres kezelést és a védőoltásban még nem részesült egyedek vakcinázását. Az ezeken kívül eső területeken a vakcinázás nem kötelező, hanem önkéntes alapon kérhető az állományokat ellátó állatorvostól. Ez esetben a védőoltás költségét alapvetően az állattartó fedezi, de állami támogatást is igénybe lehet venni.
Nem ismeretlen a hazai állattenyésztők előtt a vírus, tavaly Csongrád megyében jelent meg a kérődzőket érintő betegség. Bár a szúnyogok által terjesztett kór a szarvasmarhák esetében általában enyhe lefolyású, az exportpiacainkon azonban átmeneti zavart okozhat a betegség ismételt felbukkanása. Bognár László, a Magyar Szarvasmarha Tenyésztők Szövetségének titkára, a Holstein-fríz Tenyésztők Egyesületének ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta: az enyhe lázzal járó megbetegedés Európa nagy részén ismert, állategészségügyi szempontból nem okoz különösebb gondot. Ugyanakkor több állam – köztük legfontosabb exportpartnereink, mint például Törökország – emiatt lezárják határaikat a magyar marhák előtt, holott náluk gyakorlatilag az egész állomány fertőzött – emelte ki a szakember. Szavai szerint a húsmarha iránti kereslet egyelőre erős, ahogy a tejelő marha piaca is stabilnak látszik.
A betegség felbukkanásának hírére azonban a partnerek elkezdtek alkudozni, a járványügyi helyzet miatt megpróbálják minél alacsonyabbra szorítani az árakat. – Bár túlzott a vevői oldal elvárása a magyar állatokkal szemben, meg tudunk felelni a kritériumoknak. Az ország más megyéiből a megfelelő intézkedések betartásával tudunk élő állatot szállítani a külpiacainkra – hívta fel a figyelmet. A betegség terjedésének megelőzése érdekében ugyanakkor fontosnak nevezte, hogy a gazdálkodók vegyenek részt a mentesítési programban, a kötelező vakcinázáson kívül eső területeken is.
Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) jelentése szerint hazánk élőmarha-exportja 16 százalékkal nőtt az idei első fél évben. A főbb partnerünk továbbra is Törökország, ide került a legtöbb szarvasmarha, több mint ötmilliárd forint értékben. Bár Libanon szintén jelentős piacunk, az első fél évben 44 százalékkal kevesebbet exportáltunk, míg Ausztriába 14 százalékkal több szarvasmarha került. Augusztusban az AKI adatai szerint 1,7 százalékkal nőtt a fiatal bika termelői ára itthon, míg a vágótehén 2,8 százalékkal, a vágóüsző pedig 7,2 százalékkal drágult. A járványügyi helyzet a marhahús-kereskedelemre nincs hatással, az első fél évben kilenc százalékkal nőtt hazánk marhahúsexportja, a kivitel értéke ugyanakkor hat százalékkal esett. A csontos marhahús ára is nőtt: egy kiló hús feldolgozói ára 1-1,5 százalékkal emelkedett az első hat hónapban.