Sikeresnek értékelte a múlt évet a fejlesztéspolitika területén Csepreghy Nándor.
A Miniszterelnökség miniszterhelyettese tegnap azt hangsúlyozta: a kormány meghirdette a teljes fejlesztési forráskeretet, kiírta a pályázatokat, és a tervek szerint tavaszig oda is ítélik az uniós támogatásokat. Ennek az ütemezésnek az eredményeként a nyertes pályázóknak két és fél évük lesz megvalósítani fejlesztéseiket, így szemben az előző hétéves uniós fejlesztési időszakkal, 2014–2020-ban a pályázóknak nem az utolsó pillanatban, kapkodva kell befejezniük a projekteket.
A kormány 2017. március 31-ig teljesítette azt a vállalását, hogy a 2014–2020-as ciklus összes fejlesztési forrását meghirdeti, ez 546 pályázati konstrukció keretében, mintegy 9630 milliárd forint értékben megtörtént. Tavaly a nyertes pályázóknak 2488 milliárd forintot kifizettek, többet a tervezettnél. A pályázati úton lehívható uniós források mértéke összesen mintegy 9500 milliárd forint, Magyarország most 8200-8300 milliárd körül áll a lekötésekkel.
Csepreghy Nándor a távirati iroda összefoglalója szerint azt is hangsúlyozta: ma már biztos, hogy 2020 után is lesz közös fejlesztéspolitika az Európai Unióban, a legfontosabb kérdés, hogy milyen célok érdekében és milyen formában lehet a pénzekhez hozzájutni. A magyar kormány álláspontja, hogy erősebb Európai Unióra van szükség, amihez a nemzetállamok megerősítése szükséges, ehhez hozzá kell rendelni az uniós fejlesztési forrásokat. Ezeknek a céloknak a rögzítése után lehet meghatározni a pályázati konstrukciókat, illetve a pénzügyi kereteket.
A miniszterhelyettes hozzátette: a jövő héten egyeztetést tartanak, ahol konkrét megoldásokat javasolnak majd a fejlesztések költségnövekedése miatt felmerült nehézségekre. Példaként említette, hogy megoldás lehet az átütemezés vagy a projektek belső tartalmi átalakítása.
Krisán László, a Kavosz Zrt. vezérigazgatója, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kedvezőnek értékelte, hogy a 2014–2020-as időszak uniós pályázatai megjelentek, a hangsúly már a megvalósításon van. Ugyanakkor felidézte, hogy Budapest, valamint a közép-magyarországi régió a jelenlegi uniós pénzügyi ciklusban szűkösen jutott forrásokhoz. Ezért javaslatot tesznek arra, hogy ha uniós forrásból nem megy, akkor a hazai költségvetésből pótolják a kieső támogatásokat.