Meglehetősen eltérők a hazai befektetési szokások. Van, aki csak a biztonságot keresi, és nem hagyná el a betét/állampapír párost semmiért, míg van olyan, aki például a részvényeket kedveli. Nyilvánvaló, hogy teljesen más kockázatról van szó, de ez nem akadályozhat meg bennünket abban, hogy közös nevezőt találjunk, amihez mérhetjük, hogy valóban jó döntést hoztunk-e vagy sem – állapítja meg a Bankmonitor.hu.
Sokszor előfordul, hogy a hozamokat a pénz vásárlóértékének romlásához, vagyis az inflációhoz viszonyítjuk. A másik gyakorta használt összehasonlítási alap az a hozam, amit akkor érünk el, ha az államot hitelezzük rövid távon (éven belül). Ez utóbbit kockázatmentes befektetésnek tekinthetjük.
A befektetési lehetőségeket az internetes pénzügyi portál, az RMAX, azaz a rövid lejáratú állampapírok visszatekintő hozama alapján veszi számba, hasonlóan a befektetési alapokhoz. Fontos tudni azonban, hogy ebbe nem értendők bele a lakossági állampapírok, csak azok, amelyek mindenki által megvásárolhatók. Az éves hozam az utóbbi tíz évben széles határok között mozgott, volt olyan év, amikor 14 százalékot is kereshettünk volna, míg most már csak egy százalék alatti hozamokban reménykedhetünk – összegzi a Bankmonitor.hu.
Nem szabad elfeledkezni azonban arról, hogy ezt nem tudjuk egy az egyben valós hozamra váltani, hiszen a költségekkel itt nem számolnak. Nyugodtan 0,5–1 százalékot levonhatunk évente a hozamokból költségek gyanánt, főleg akkor, ha kis összeggel kezdtük el, mert úgy a költségek is nagyobb részt hasítanak ki maguknak. Ráadásul a visszatekintő teljesítmények azt sem mutatják meg, hogy ha időközben eladjuk a befektetést, akkor mekkora adót vonnának le belőle. Hacsak nem vagyunk olyan szerencsés helyzetben, hogy tartós befektetési számlára vagy éppen nyugdíj-előtakarékossági számlára vettük az állampapírokat, akkor itt is meg kell fizetni a 15 százalékos kamatadót.
Mindent egybevéve a költségekkel és az adófizetéssel együtt korántsem olyan fényes a helyzet, mint azt gondolhatnánk. A trend is azt mutatja, hogy ma már nem várhatunk el egy szuper biztonságos befektetéstől sem nullától nagyon eltérő hozamot egy éven belül hagyományos állampapírtól. Óriási szerencse, hogy egyelőre a lakossági állampapírok vonzó hozammal érhetők el, különösen a hosszabb, többéves lejáratúak. A másik lehetőség, ha kockázatosabb befektetések, például a befektetési alapok irányába nyitunk. Ugyanakkor ne elégedjünk meg, ha a nullát kicsivel meghaladó hozamot érünk el, mert bármennyire is örvendetes ez, ettől még az infláció miatt veszteni fogunk. Így nem véletlen, hogy a legkeresettebb befektetés ma Magyarországon a lakossági állampapír.