Újabb 530 hektárral növelte az úgynevezett örökerdők területét (ahol a fakivágás ritka és az ottani élővilág számára szinte észrevehetetlen) az idén a főváros környéki erdőterületet kezelő Pilisi Parkerdő Zrt. A kezelt terület negyven százalékán már nem folyik nagyarányú fakitermelés. Ezzel együtt nőtt az erdők turisztikai vonzereje is.
Az Agrárminisztérium tájékoztatása szerint az Országos Erdészeti Egyesület közvélemény-kutatásának adatai megerősítették, hogy a főváros környéki erdők az ország leglátogatottabb turisztikai célpontjai közé tartoznak.
Az évről évre látványosan növekvő érdeklődést igazolják az új turisztikai létesítményekben lehelyezett látogatottságszámlálók, amelyek adatai szerint például a Prédikálószéki-kilátóban 2018-ban csaknem negyvenezren, a budapesti Kis-Hárs-hegyen található, októberben felújított Makovecz Imre-kilátóban két hónap alatt hét és fél ezren, azaz naponta átlagosan százan fordultak meg.
A gyalogos természetjárás mellett a kerékpáros- és a lovasturizmus fejlesztésében is jelentős előrelépések valósultak meg 2018-ban: átadták a Pilis Ride 56 kilométernyi lovastúra-útvonalat és négy nyári istállót magában foglaló hálózatát, a kerékpáros turizmust szolgáló Pilis Bike nyomvonalak pedig 350 kilométer hosszúságúra bővültek, és ma már közvetlenül csatlakoznak az esztergomi vasútvonalhoz.
A látogatók által kedvelt örökerdők fenntartását az idén a természet is segítette. A pilisi erdőkben rekordmennyiségű tölgy- és bükkmakk termett. Az ezekből növekvő csemeték az eredeti állomány genetikai információit hordozzák, a szakemberek pedig erre alapozva tudják az erdő megújulását segíteni. Az erdőgazdaságnál a sérülékenyebb sarjerdőket ellenállóbb, mag eredetű erdőkre cserélik le.
Az ötven éve következetesen zajló munka eredményeként idén tovább javultak az arányok, így a Pilisi Parkerdő területének 56,2 százalékát ma már az őshonos, mageredetű állományok uralják.
A vadgazdálkodás és az örökerdő-gazdálkodás összhangjának megteremtését is új módszerekkel segítik a pilisi szakemberek. A vadállomány nagyságának felmérésére a hagyományos becslési eljárások mellet idén alkalmazták először az úgynevezett vadhatásbecslést.
A módszer segítségével világosabb képet lehet kapni a vadállomány méretéről, ami hosszabb távon fenntartható vadgazdálkodás fontos kiindulási alapja.
Az aktív természetvédelmi módszerek eredményességét mutatja az is, hogy az idén a UNESCO megerősítette a Pilisi Bioszféra Rezervátum státusát.
A rangos nemzetközi elismerés is azt jelzi, hogy a gazdálkodás, a természetjárás és a természetvédelem összhangjára törekvő pilisi erdőgazdálkodási modell példaértékű.