Az Európai Unió Bírósága devizahiteles szerződések ügyében hozott szeptember 20-i ítélete sok tekintetben megerősíti a Kúria eddigi gyakorlatát – közölte a Kúria devizahiteles szerződések érvénytelenségével kapcsolatos perekkel foglalkozó konzultációs testülete.
A tájékoztatás szerint az árfolyamkockázat tisztességtelenségének vizsgálhatósága, vizsgálati szempontjai vonatkozásában az Európai Unió Bírósága ítélete nem tartalmaz olyan új szempontokat, amiket a vonatkozó joggyakorlatában az ítélőszék már nem fejtett volna ki, és amiket a Kúria már nem vett volna figyelembe joggyakorlat-egységesítő tevékenysége során.
Közölték: jelenleg a Kúria részéről újabb, általános jellegű elvi iránymutatás kibocsátása, illetve a korábbiak módosítása nem szükséges. Az egyes szerződések érvényességét az egyedi perekben eljáró bíróságoknak kell megítélniük a Kúria – az Európai Unió Bíróságának újabb joggyakorlatával is teljes mértékben összhangban álló – korábbi elvi iránymutatásai figyelembevételével.
A testület szerint a szeptemberben hozott ítélet nem biztosít új vagy szélesebb körű jogalapot a fogyasztók számára a perlésre; a már folyamatban lévő perekben a testület pedig az eddigi iránymutatások szerinti elvek érvényesítését tartja irányadónak – írták.
Az unió bírósága szeptember 20-án kimondta: az árfolyamkockázat esetében nem elégséges, ha egy pénzintézet általánosságban írt arról egy kölcsönszerződésben. A testület szerint a pénzintézetek kötelesek elegendő tájékoztatást nyújtani a kölcsönfelvevők számára ahhoz, hogy megalapozott döntéseket hozhassanak. „E követelmény magában foglalja, hogy az árfolyamkockázattal kapcsolatos feltételnek nemcsak alaki és nyelvtani szempontból, hanem a konkrét tartalom vonatkozásában is érthetőnek kell lennie a fogyasztó számára” – írták.