Egyhangúlag elutasította a horvátországi Omisaljban tervezett, Krk szigeti úszó cseppfolyósföldgáz- (LNG-) terminál megépítésére vonatkozó terveket a Tengermelléki-fennsíki megyei tanács, mert véleményük szerint az negatívan hat a környezetre és a tengerre – közölte a horvát közszolgálati televízió a távirati iroda szerint.
Mirela Ahmetovic, Omisalj járás elöljárója jelezte, hogy a kivitelező Ekonerg cég által bemutatott környezeti hatástanulmány nem teljes és szakmailag nem megalapozott, a terminál káros hatása pedig a turizmust is érintené. Korábban szárazföldi LNG-terminálról volt szó, amelyre már kiadták az építési engedélyeket – emlékeztetett Zlatko Komadina, a megyei tanács elnöke, hozzátéve, hogy kockázatosnak tartják az úszó létesítményt.
– A beruházásról a végleges döntést csak márciusban hozza meg a kormány – hívta fel a figyelmet Goran Francic, az LNG Hrvatska igazgatója. Jelezte azt is, hogy – miként fogalmazott – negatív vizuális hatása valóban van a projektnek, de a terminál csaknem 3 millió kuna (vagyis 125 millió forint) bevételt is jelentene a helyi közösségnek minden esztendőben. Évente 70 cseppfolyós földgázt szállító hajó fogadását tervezik a horvát szigeten. A legkisebb fogadható hajó 160 ezer, míg a legnagyobb 265 ezer köbméter LNG szállítására alkalmas.
Kormánydöntés ide vagy oda, a megyei tanács lépése a helyi civilek által is ellenzett beruházást igenis megállíthatja. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerint ugyanis csak a helyileg illetékes önkormányzat adhat ki építési engedélyt.
Az egyébként is több mint egy évtizede csúszó beruházásnak az eredeti tervek szerint 2019-re kellett volna elkészülnie a szárazföldön. Mivel a régió – és Magyarország – gázellátása szempontjából nagy jelentőséggel bírna egy déli beszerzési pont, az Európai Unió a szárazföldi terminál műszaki dokumentációja költségének felét, 5 millió eurót állt. A 630 millió eurós létesítmény évi 6 milliárd köbméteres kapacitással épült volna meg. A horvát kormány viszont tavaly júniusban meggondolta magát, és egy 2 milliárd köbméteres kapacitású, 363 millió euróba kerülő úszó terminál létesítésének előkészítése mellett döntött, mert az építkezés csak 19 hónapot venne igénybe.
E beruházást az Európai Hálózatfejlesztési Eszköz koordinációs bizottsága 102 millió euróval (azaz 31,4 milliárd forinttal) támogatta egy februári határozattal.