A november 14-én kiadott első becslésnél is jobbak az adatok. Akkor a nyers adatok szerint 4,8, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított, kiegyensúlyozott adatok szerint 5,0 százalékos gazdasági növekedést jelzett a KSH. Az előző negyedévhez mérten pedig 1,2 százalékos növekedést jelentett. A korábban közölt volumenindex revízióját elsősorban a piaci szolgáltatások vártnál kedvezőbb teljesítménye és a nagyobb hozzáadott érték tartalmú ipari ágazatok jelentős növekedése magyarázza – tette hozzá szerdai jelentésében a KSH.
Az év első három negyedévében 4,8 százalékkal nőtt a GDP a múlt év azonos időszakához mérve.
A harmadik negyedévben a szolgáltatások kiigazítatlan bruttó hozzáadott értéke együttesen 3,8 százalékkal nőtt, a legnagyobb bővülést a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás érte el 6,9 százalékkal a második negyedévi 8,2 százalékot követően. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység együttes teljesítménye 6,4 százalékkal nőtt, szintén lassabban az előző negyedévi 7,0 százalékos ütemnél. Az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágban a hozzáadott érték 5,1 százalékkal emelkedett, gyorsabban az előző negyedévi 4,9 százalékos éves ütemnél. A szállítás, raktározás teljesítménye 3,7 százalékkal emelkedett az előző 5,8 százalék után.
A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 2,5 százalékkal növekedett. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes hozzáadott értéke a tavalyi harmadik negyedév szintjén stagnált. Az ipar teljesítménye 2,7, ezen belül a feldolgozóiparé 2,5 százalékkal nőtt az előző év harmadik negyedévéhez mérten, ami szintén szerényebb az előző negyedévi 3,8, illetve 4,3 százalékos éves összevetésű növekedésnél. A gép és gépi berendezés gyártása, valamint a közúti jármű gyártása kivételével a jelentősebb súlyú feldolgozóipari ágazatok mindegyike növekedést mutatott – fűzte hozzá jelentésében a KSH.
Az előző negyedévhez viszonyítva a mezőgazdaságban hozzáadott érték 3,0 százalékkal, a szolgáltatások teljesítménye 0,9 százalékkal nőtt. A feldolgozóipar 1,4 százalékkal visszaesett az előző negyedévhez mérve, az építőiparban termelt új érték 7,6 százalékkal nőtt az előző negyedévben is kimagasló 7,3 százalékos emelkedés után. Az építőipar teljesítményének emelkedése a második negyedévi 23,8 százalékról 27,5 százalékosra gyorsult, a mezőgazdaságé pedig 2,0 százalékról 3,4 százalékosra.
A bruttó hazai termék harmadik negyedévi, 4,9 százalékos növekedéséhez a szolgáltatások 2,2, az építőipar 1,1, az ipar 0,6 százalékponttal járultak hozzá. A szolgáltatásokon belül a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (0,7 százalékpont), illetve a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység (0,5 százalékpont) hozzájárulása volt a legjelentősebb – közölte KSH.
A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 4,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, ami alig 0,1 százalékponttal alacsonyabb az előző negyedévinél, de ebben az évben a legszerényebb ütem. A háztartások vásárolt fogyasztásának növekedési üteme is ugyanígy, 0,1 százalékponttal 5,3 százalékosra mérséklődött. A háztartások Magyarország területén realizálódó fogyasztási kiadása 5,9 százalékkal nőtt, azaz a külföldi költekezés csökkent. A kiadási csoportok közül az átlagot meghaladóan emelkedett a szabadidő, kultúra, a lakberendezés, lakásfelszerelés, a hírközlés, a közlekedés, valamint az egyéb termékek és szolgáltatások volumene – tette hozzá a KSH.
A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 2,2 százalékkal bővült. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 3,0 százalékkal lett nagyobb, az előző negyedévi 9,5 százalékos növekedés után.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás – a beruházás – továbbra is jelentősen, 20,0 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, az építési beruházások volumene még nagyobb ütemben nőtt, mint a gépek, berendezések vásárlása. A bruttó felhalmozás az egy évvel korábbihoz képest 14,9 százalékkal nőtt, amiben a készletek 70,9 milliárd forintos csökkenése is megjelent.
A külkereskedelmi forgalomban folyó áron az egy évvel korábbinál alacsonyabb, 443,7 milliárd forint aktívum keletkezett, 293,9 milliárd forinttal kevesebb az egy évvel korábbinál. Az áruforgalomban a kivitel 3,2, a behozatal 6,6 százalékkal bővült, az egyenleg 289,4 milliárd forint deficitbe fordult, így 351,7 milliárddal romlott a tavalyi év azonos időszakához képest. A szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 4,2, importja 2,6 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, a 733,1 milliárd forintos aktívum 57,8 milliárddal nagyobb a tavalyi harmadik negyedévinél.
A GDP harmadik negyedévi 4,9 százalékos bővüléséhez a végső fogyasztás 2,7, a bruttó felhalmozás 4,0 százalékponttal járult hozzá. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 1,7 százalékponttal lassította a gazdasági teljesítmény bővülését.
októberben megélénkült a kiskereskedelmi forgalom
Októberben a kiskereskedelmi üzletek forgalma a nyers adat szerint 6,6 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 5,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét. Az adatok a forgalom növekedésének gyorsulását jelzik a szeptemberi 5,4, és különösen a 4,4 százalékos kiigazított adathoz képest – jelentette szerdán első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 4,1 százalékkal, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 8,3, az üzemanyag-kiskereskedelemben pedig 4,4 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.
Az első tíz hónapban a forgalom volumene a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt 6,4 százalékkal volt nagyobb, mint az előző év azonos időszakában.
A nem élelmiszerjellegű iparcikkeket árusító boltok októberi forgalma 0,6 százalékponttal haladta meg az előző havi 7,7 százalékos éves növekedést.
Az élelmiszer kiskereskedelemben 1,1 százalékkal gyorsult az éves növekedés az előző havi 3,0 százalékról.
Az üzemanyag forgalom ugyanakkor 1,2 százalékponttal alacsonyabb éves növekedést mutatott a szeptemberinél.
Tavaly októberben a kiskereskedelmi üzletek forgalma a nyers adat szerint csaknem az ideivel megegyezően 6,4 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva pedig 7,1 százalékkal haladta meg 2016 azonos időszakáét. 2017 októberében az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 4,4, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 10,3, az üzemanyag-kiskereskedelemben 6,9 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.
Kiskereskedelmi forgalom októberi részletes adatait december 18-án közli második becslése alapján a KSH.