Az előző negyedévhez mérten 1,2 százalékos volt a gazdasági növekedés.
Éves összevetésben a piaci alapú szolgáltatások, különösen a kereskedelem és a turizmus járult hozzá legnagyobb mértékben a növekedéshez.
Az előző negyedévhez viszonyított volumenváltozás a múlt év utolsó negyedévében 0,1 százalékponttal nagyobb volt, de nyolcadik negyedéve jelez folyamatos növekedést. A tavalyi első negyedévi 1,4 százalékos adat kétéves csúcsot ért és azóta sem dőlt meg.
A 4,4 százalékos kiigazítatlan növekedés éppen megegyezik az előző negyedévi adattal, de az első negyedéveket tekintve 2014 óta – amikor szintén 4,4 százalékos volt – az idei a legmagasabb index. Az elmúlt tizenkét évben ennél magasabb növekedést egyszer jegyzett fel a statisztika, 2014 második negyedévében 4,7 százalékkal.
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat által figyelt szezonálisan és naptárhatással kiigazított idei első negyedévi adat 0,2 százalékponttal elmarad ugyan a tavalyi negyedik negyedévitől, de attól eltekintve az idei 4,7 százaléknál sem mért magasabbat 2004 óta a statisztika.
Az első negyedévi GDP részletes adatait június 5-én közli második becslése alapján a KSH.
Elemzők: az első negyedévi GDP alapján az eddig vártnál egész évben magasabb lehet a növekedés
Az elemzői várakozásokat is enyhén túlszárnyalta a magyar GDP első negyedévi növekedése, ami alapján a Takarékbank és az ING Bank máris felfelé javította az idei egész évre vonatkozó növekedési várakozását.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden kiadott első becslése szerint az idei első negyedévben a bruttó hazai termék (GDP) 4,4 százalékkal, szezonálisan és naptárhatással kiigazítva 4,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A növekedéshez a piaci alapú szolgáltatások, különösen a kereskedelem és a turizmus járult hozzá legnagyobb mértékben.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzőjének az MTI-hez eljuttatott kommentárja szerint a várakozásoknál kissé gyorsabban nőtt a hazai GDP az első negyedévben. Megismételte, hogy a növekedéshez a legnagyobb mértékben a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá, és hozzátette, hogy az ipari termelés és az építőipar némileg lassult.
A mezőgazdaság feltehetően kevésbé húzta vissza a növekedést. A felhasználási oldalon gyorsulhatott a fogyasztás növekedése, erősek maradhattak a beruházások, míg a külkereskedelem kevésbé húzhatta vissza a növekedést, mint tavaly.
A következő negyedévekben a lakás- és irodapiaci átadási hullám, a felgyorsuló állami és uniós támogatású beruházások, valamint további feldolgozóipari beruházások hatására gyorsulhat a gazdaság növekedése, amit a továbbiakban is élénk fogyasztás támogat – fejtette ki.
A Takarékbank elemzője szerint a következő negyedévekben a GDP növekedése elérheti az 5 százalékot. A kedvező áthúzódó hatások miatt a Takarékbank 4,5-ről 4,6 százalékosra javította az idei, és 3,6-ról 3,8 százalékosra a jövő évi növekedési előrejelzését, hozzátéve, hogy a számos felfelé mutató kockázat miatt akár gyorsabb növekedést is elérhet a magyar gazdaság.
Virovácz Péter, az ING Bank vezetője elemzője kiemelte, hogy az év eleji dinamikus béremelkedés erőteljesen hozzájárulhatott a háztartások vásárlási hajlandóságának növekedéséhez.
A következő negyedévekben az ipari kapacitások beindulásával a szektor hozzájárulása növekedhet. Az építőipar az előző évi szárnyalás után érdemben nem járulhatott hozzá a bővüléshez, míg a mezőgazdaság vélhetően a várakozáson felül teljesített az év első három hónapjában.
A vártnál jobb adatok fényében az ING 4 százalékra emelte az idei egész éves GDP növekedési előrejelzését. A bővülés mögött az év hátralévő részében is elsősorban a fogyasztás állhat, ugyanakkor az ipar fellendülésével a nettó export is érdemi javulást mutathat.
Ürmössy Gergelynek, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzőjének nem okozott meglepetést az első negyedéves GDP növekedési ütem. Mint az MTI-hez eljuttatott kommentárjában írta, a KSH közleményéből csupán annyit tudható biztosan, hogy a piaci szolgáltatások növekedése jelentős mértékben támogatta a magyar GDP emelkedését.
A növekedés szempontjából kritikus szerepe lehetett a gyors tempóban élénkülő belső keresletnek, amelyet több tényező is támogatott: az emelkedő nettó reálbérek, az EU-s források által felpörgetett beruházások, valamint a választásokat megelőző nagy volumenű kormányzati kiköltekezés. Nagy kérdés, hogy a nettó export miként járult hozzá a növekedéshez az első negyedében – vetette fel a vezető elemző.
Az Erste szakértőinek becslése szerint idén 3,7 százalékos lehet az éves növekedési ütem, ami elsősorban a belső keresletre támaszkodhat. Úgy látják, hogy az eurózóna konjunktúrának köszönhetően pozitív kockázatok övezik az előrejelzésüket, amelyeket azonban bizonyos mértékig árnyalják a magyar gazdaság strukturális hiányosságaiból fakadó korlátok, például az egyre fokozódó munkaerőhiány.
A CIB Bank elemzőinek véleménye szerint a kedden kiadott GDP-adatok a tavalyi negyedik negyedévihez hasonló növekedési képre utalnak. A megelőző két negyedév folyamán is a piaci szolgáltatások járultak hozzá legnagyobb mértékben a GDP növekedéséhez. A havi adatok alapján a növekedés továbbra is széles bázisú lehetett, erőteljes belső kereslettel, a háztartások fogyasztásának további bővülésével.
Az idei évben is erőteljes, a 2017-eshez hasonló vagy kissé lassabb ütemű GDP-növekedés valószínűsíthető a CIB elemzői szerint. A piaci szereplők átlagos várakozása 3,8 százalék körüli növekedést vetít előre 2018 egészére – írták.