A szénalapú energiatermelés globális visszaszorítása a 23. bonni klímacsúcs kulcskérdése, hiszen a szénerőművek felelősek a villamosenergia-szektor teljes globális kibocsátásának csaknem hetven százalékáért – hívta fel a figyelmet a WWF Magyarország.
A környezetvédelmi szervezet azt is kiemelte, hogy a szénerőművek működése komoly egészségügyi és környezeti károkat okoz, valamint a tiszta energiagazdálkodás felé történő átmenetet hátráltatja, hogy jelentős támogatásokban részesülnek. Jó hír, hogy nemzetközi viszonylatban jelentős visszaesés tapasztalható a szénalapú energiatermelés területén, ennek egyik jele, hogy idén nem nőtt a globális széntermelés.
Habár az Egyesült Államok klímaváltozást tagadó elnöke új lendületet ígért a széniparnak a választási kampányában, Donald Trump igyekezetének az előrejelzések szerint ellenáll majd a piac, hiszen a megújulók energiákba fektetett összegeknek meg kell térülniük. A karbonmentesítés folyamata már régen elkezdődött az Egyesült Államokban: a szénerőművek száma hat év alatt megfeleződött, összesen 262 létesítmény fejezte be üzemelését. Kanada, Finnország és Hollandia 2030-ban zárja be utolsó szénerőművét, az Egyesült Királyság és Olaszország 2025-re tervezi ugyanezt a lépést.
A klímavédelem az oka annak is, hogy Franciaország nem tartja a korábban kitűzött célját, amely szerint 2025-ig a jelenlegi 75-80 százalékról 50-re csökkenti a nukleáris energia részarányát a lakossági áramellátásban. Erről Nicolas Hulot környezetvédelmi miniszter beszélt a hét elején, megjegyezve, hogy a Francois Hollande előző, baloldali államfő kezdeményezésére 2015-ben elfogadott energetikai törvényben leírtak teljesíthetetlenek.
– Nehéz lesz a 2025-ös határidőt tartani a fosszilis alapú áramtermelés nélkül – jelentette ki a miniszter. A LeMonde szerint az új céldátum bizonyosan nem lehet 2035 előtti. A francia napilap cikke kiemeli, hogy az antinukleáris szervezetek szerint a miniszter az energialobbi áldozata lett, ámbár Hulot zöld elköteleződését eddig senki sem kérdőjelezte meg, idézett nyilatkozatából is egyértelműen kitűnik, hogy a bolygó védelmét szem előtt tartva döntött.
Ami pedig az áramtermelés környezeti hatásait illeti, Franciaország kifejezetten jól áll az európai rangsorban. Az 58 reaktort üzemeltető állam villamosenergia-termelésből származó éves szén-dioxid-kibocsátása 21 millió tonna, 546 terawattórányi (TWh) áram előállítása mellett. Hasonló mennyiségű – 580 TWh – villanyt állít elő a magát zöldnek beállító Németország, csak éppen 270 millió tonna szén-dioxid kibocsátása mellett, ami a francia adat közel tizenháromszorosa. Azt is érdemes megjegyezni, hogy egységnyi villamos energia előállítása Németországban átlagosan kétharmadával több szén-dioxid kibocsátásával jár, mint hazánkban.
A Magyarországon felhasznált áram 40 százaléka nukleáris alapú, hazánk legjelentősebb karbonkibocsátója pedig a mátrai erőmű, amelynek jövője továbbra sem ismert: ahogy áprilisban a Magyar Idők megírta, a két német energiaipari résztulajdonos eladná a Mátrai Erőmű Zrt.-ben lévő részesedését. Magyarország második legnagyobb villamosenergia-termelő létesítményének 50,9 százalékát az RWE Power, 21,7 százalékát pedig az EnBW birtokolja. Az ajánlattevők kiléte továbbra sem ismert, de az biztos, hogy a vevőnek nem lesz könnyű dolga, hiszen az erőműnek 2021-től olyan környezet-egészségügyi és hatékonysági követelményeknek kell megfelelnie, amelyek miatt vagy újabb beruházásokat hajt végre, vagy be kell zárnia a lignitblokkjait. A közel ötvenéves erőmű pénzügyi eredménye az elmúlt négy évben nagyot romlott, főleg a villamos energia piaci árának alakulása és a szén-dioxid-kvóták drágulása miatt.
Az üzemeltetés a kiutat a létesítmény területére épített naperőműtől, a bányatermelő kapacitás növelésétől és a biomassza, valamint a hulladék felhasználásának növelésétől várja.