Elsősorban előkészítetlensége miatt kifogásolják sokan a Junior Centenar programot. Azt róják fel, hogy az állam automatikusan, kérés nélkül valamennyi, 18 évesnél fiatalabb román állampolgárnak megtakarítási számlát nyit az államkincstárban, ahová évi minimum 1200 lejes (1 lej 68 forint) befizetés esetén további 600 lejt folyósít. A program ugyanakkor épp a mélyszegénységben és a létminimum alatt élőknek hozzáférhetetlen, akiknek nincs annyi pénzük, hogy minden gyerek után félretegyenek havi száz lejt. Bizalmatlanságot gerjeszt az is, hogy az akcióhoz egyelőre semmiféle terv nem kapcsolódik, ami előre jelezné a program hosszú távú fenntarthatóságát.
Az idén érvénybe lépő jogszabály értelmében a bankszámla tulajdonosai 18 éves korukig évente 600 lejt kapnak az államtól, ha abban az évben legalább 1200 lejt helyeztek el a számlán. Ha a letétbe helyezett összeg nem éri el az 1200 lejt, az állami prémium elmarad, de a számlán lévő összeg évi három százalékot kamatozik. Elégedetlenséget vált ki a kamat mértéke is, hiszen a Román Nemzeti Bank legfrissebb adatai szerint a pénzhígulás üteme ötszázalékos volt a 2018-as év harmadik negyedében.
De még a három százalék sem biztos, egyes értelmezések szerint ugyanis a kamat csak az 1200 lejes letét után jár, a 600 lejes támogatást pedig az állam csak a 18. életév betöltése után folyósítja, és csak azon évek után, amelyekben megvolt az 1200 lejes minimum. A számlán elhelyezett összeg ugyanakkor nem haladhatja meg a százezer eurót, a tulajdonos nagykorúságának elérése előtt pedig csak abban az esetben használható fel, ha az a kiskorú súlyos betegségének kezeléséhez szükséges.
A babakötvényprogram fontos pozitívuma lehet viszont, hogy hozzájárul a romániai befektetési kultúra gyarapításához, ami európai viszonylatban az egyik legsilányabbnak számít. Felmerült az az ötlet is, hogy az úgynevezett gyerekpénzt fektessék ebbe a programba, ám egyrészt otthonról hozott pénzzel kellene százra kerekíteni a havi 84 lejes gyereknevelési hozzájárulást, másrészt egy ilyen kezdeményezés csak összehangolt kommunikációs stratégia révén számíthatna némi sikerre. Sok családban ugyanis a gyerekpénz a havi megélhetés szerves részét képezi.
A Magyarországról már ismert és az erdélyi magyar állampolgárokra is kiterjesztett babakötvény romániai bevezetését már más formában is kezdeményezték. Egy tervezet szerint a román állam tízezer euró támogatást adna valamennyi 2018. január elseje után világra jött gyermeknek a 18. életéve betöltésekor. Az állam számlát nyit az újszülöttnek, amelyen naponta egy eurót helyezne el, így a nagykorúvá válás pillanatában a kamatokkal hizlalt összeg már tízezer euró lesz. A kedvezményezett azonban csak egyetemi tanulmányainak finanszírozására, lakásvásárlásra, vállalkozás beindítására vagy költséges és fontos orvosi kezelés fedezésére fordíthatja a pénzt, ugyanakkor csak akkor juthat az összeghez, ha befejezte a tizenkettedik osztályt.
A magyar állampolgársággal rendelkező külhoniaknak 2018 elejétől más lehetőség is kínálkozik a megtakarításra: a Köldökzsinór elnevezésű, a magyar kormány által elindított program a magyarországi babakötvényként emlegetett támogatáspolitika újragondolt verziója. Az egyszeri anyasági támogatást és a babakötvényt lehetővé tévő törvény visszamenőleges hatályú, azaz mindkét támogatási formát lehet igényelni valamennyi 2017. június 30. után született gyermek után. Az anya 64 125 forint anyasági támogatásra – ikrek esetében 85 500 forintra –, a gyermek pedig 42 500 forint életkezdési támogatásra jogosult.
A babakötvény esetében a magyar állam évente az inflációnak megfelelő kamattámogatással növeli a kezdőösszeget, amelyet a gyermek csak a 18. születésnapját követően kaphat meg. A támogatás folyósításának feltétele, hogy a születés Magyarországon anyakönyvezve legyen. Kivételt csak a Szlovákiában vagy Ukrajnában született és ott élő gyermekek jelentenek, esetükben a magyar igazolvány alapján igényelhetik a szülők a gyermektámogatási formákat a gyermek születését követő hat hónapon belül.