Összesen harminchat ajánlást fogalmazott meg a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) abban a tanulmányban, amelyet tegnap mutattak be az Agrárminisztériumban. A dokumentum a szervezet és a magyar fél együttműködésével jött létre, és a 2008 és 2017 közötti időszak környezetvédelmi döntéseinek és eredményeinek értékelését tartalmazza.
– A magyar gazdaság a válság után újra növekedésnek indult, ami lehetőséget ad arra, hogy nagyobb mértékű tőke áramoljon az energiahatékonyság növelésébe, a megújuló energiákba és a környezetkímélő hulladékgazdálkodásba – jelezte az OECD megbízott környezetvédelmi igazgatója. Anthony Cox szerint így környezetbarát és erőteljes növekedés biztosítható hazánkban.
A szakértő a jó eredmények között említette az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklését, a hulladék mennyiségének csökkentését és a korábbinál jobb hulladékkezelést. Megemlítette a megújuló energiaforrások részarányának növekedését és az uniós források segítségével végrehajtott zöldberuházásokat.
Az igazgató hangsúlyozta ugyanakkor, hogy további feladatok is állnak Magyarország előtt, például a fosszilis tüzelőanyagok használatának mérséklése, hiszen még mindig ezekből fedezzük a primerenergia-felhasználás 70 százalékát. Ezért is javasolt az energiahordozók sokszínűsítése (az energiamix diverzifikálása) és a gépjárműpark fiatalítása.
Anthony Cox az épületek energiahatékonyságának javítását is fontosnak nevezte, csakúgy, mint a légszennyezés további mérséklését. E két témakör össze is függ, továbbá a levegő minőségének javításával a légszennyezés okozta egészségügyi kockázatok is mérsékelhetők. A légszennyezettség miatti halálozási arány az OECD-országok között Magyarországon az egyik legmagasabb a dokumentum szerint.
A jelentés szerint az üvegházhatású gázok kibocsátása újra növekedésnek indult, az 1990 és 2015 közötti 35 százalékos csökkenés után, elsősorban a közlekedés, és kisebb részben a mezőgazdaság miatt. A magántulajdonú autók száma gyors ütemben növekszik, miközben a közúti közlekedésben használt üzemanyagok adóztatása az egyik legalacsonyabb az OECD-ben.
Magyarországon a lakásszektor a legnagyobb energiafogyasztó. A lakóépületek nyolcvan százalékában nincs modern, hatékony fűtésrendszer. A jelentés szerint az új lakóépületekre vonatkozó energiahatékonysági intézkedések bevezetésével ezeknek az épületeknek az energiafogyasztását kevesebb, mint felére lehetne csökkenteni.
Nagy István agrárminiszter fontos eredményként említette, hogy 2008 és 2015 között a 3 százalékkal bővülő gazdasági teljesítmény mellett is 17 százalékkal csökkent a hulladékkibocsátás. A tárcavezető szerint a jelentés azt bizonyítja, hogy környezetvédelmi szempontokat nemcsak a zöldtárcán belül, hanem a társminisztériumok munkájában is lehet érvényesíteni. A miniszter úgy látja, hogy az értékelés cáfolata azoknak a kritikáknak, amelyek szerint Magyarországon a kormányzati tevékenységben nem jelenik meg kellő hangsúllyal a környezetügy.
A dokumentum kitér arra is, hogy bár a szennyvízkezelés a lakosság körében egyre elterjedtebb, a vízminőséget továbbra is veszélyezteti a mezőgazdaságból és a szennyvízkibocsátásból származó szennyezés. A tartós aszályok okozta zsugorodó vízfolyások súlyosbítják a problémát. A negatívumokkal tisztában van a magyarok többsége is.