Még tavasszal a kormány elé kerülhet a mára elkészült és társadalmi vitára bocsátott Digitális agrárstratégia. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a tervezet bemutatása kapcsán rendezett sajtótájékoztatón elmondta: bár a legmodernebb megoldások már megjelentek a magyar mezőgazdaságban, a stratégia segít abban, hogy a hatékonyságot javító, a jövedelmezőséget növelő rendszerek szervezettebb keretek között terjedjenek el a gazdálkodók között. A miniszter jelezte, 2010 óta másfélszeresére nőtt az ágazat kibocsátása, a beruházások 34 százalékkal emelkedtek, számos gazdaság modern mezőgépekkel bővítette gépparkját.
– A célunk az, hogy a 2020 utáni európai uniós közös agrárpolitikában is kiemelt figyelmet kapjon a digitalizáció, a precíziós technológiák beszerzése mellett pedig a különböző képzési formákat is támogassák – fogalmazott a tárcavezető. Majd hozzátette: nagy szükség van a digitális szaktanácsadás elindítására és a különböző adatszolgáltatási díjak csökkentésére is. Ezeket mind tartalmazza az a közel 100 oldalas dokumentum, amit tavasszal a kormány elé terjesztenek. – Ha a precíziós technológiák alkalmazásától az öntözésfejlesztésen és az innovatív földmunkákon át a megfelelő vetőmaghasználatig minden lehetőséggel élni fog az ágazat, 3-5 éven belül 60 százalékkal többet termelhet a magyar mezőgazdaság – jegyezte meg Fazekas Sándor.
Deutsch Tamás, a Digitális jólét programért felelős miniszterelnöki biztos elmondta: történelmi jelentősége van annak, hogy itthon elkészült a magyar mezőgazdaság digitális stratégiája, a minden részletre kiterjedő dokumentum ugyanis egyedülálló az Európai Unióban (EU). Éppen ezért a miniszterelnöki biztos szerint az ágazat technológiai átalakításában az EU élmezőnyébe kerülhetünk. Megjegyezte, hogy tavasszal a kormány nemcsak a stratégiáról, hanem a végrehajtásához szükséges rendeletekről és a program költségvetéséről is döntést hozhat. A megvalósításhoz szükséges forrás a miniszterelnöki biztos szerint több tízmilliárd forintos nagyságrendű lehet, a pontos számokat a kormány elé terjesztett dokumentum tartalmazza majd.
Deutsch Tamás jelezte, az agrárium mellett készül a turizmus, a sport és az egészségügy digitális stratégiája, a cél ugyanis az, hogy az élet minden területén végbemenjen a digitalizáció, ennek a folyamatnak pedig a lakosság legyen a legfőbb haszonélvezője.
Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára a sajtótájékoztatón jelezte, az ágazat szereplőinek jövőjét az határozza meg, hogy hogyan tudnak válaszolni a digitalizáció kérdésére. Az államtitkár szerint a vidékfejlesztési program keretében már ma is lehet pályázni ilyen megoldások bevezetésére, a Digitális agrárstratégia ezt a lehetőséget szélesíti ki. – Szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a precíziós technológiák elterjesztésének fontosságát hazánk mellett az EU is felismerte. Jó esély van arra, hogy a 2020 utáni költségvetésben előnyt élveznek majd az ez irányú fejlesztések, beruházások – mondta.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke néhány gyakorlati példán szemléltette a precíziós gazdálkodás eredményeit. Az elnök szerint a szántóföldi növénytermesztésben az automatikus kormányzás, illetve a munkagépek nyomon követésének bevezetésével hektáronként 2 euró takarítható meg. Intelligens gépsor esetén a megtakarítás összege akár a 40-50 eurót is elérheti hektáronként.
Amennyiben pedig az adatok gyűjtése a járműnavigáció szintjén történik, és rendelkezésre állnak az időjárási és a növényvédelmi információk is, a megtakarítás elérheti a 80 eurót. Jól látható tehát – fogalmazott az elnök –, hogy ezek a megoldások ma már nem kényelmi funkciót töltenek be egy gazdaság életében, hanem a versenyképesség feltételeit jelentik.