Foglalkozni kell a kis- és közepes vállalkozásoknál, elsősorban a családi cégekben közelgő generációváltás problémájával, mivel a jelenség súlyos társadalmi és gazdasági kockázatokat rejt – hívta fel a Magyar Idők figyelmét Heidrich Balázs, a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) Pénzügyi és Számviteli Karának dékánja. Az alapvető gondot az okozza, hogy a hazai családi vállalkozások döntő többsége a rendszerváltást követően szinte egy időben alakult, ezért a jelenleg még aktív, de már nyugdíj előtt álló vagy más okból lemondani kényszerülő vezetőknek gondolkozniuk kell az utódjuk kinevezésén.
Heidrich Balázs kiemelte: a tapasztalataik szerint kétféle vállalkozásról beszélhetünk. Az első csoportba tartozik a többség, a „lehetőségorientált vállalatok”, amelyek fejlődnek, fontosnak tartják vállalkozásuk átadását a következő generációnak, emellett társadalmi küldetésüknek érzik annak működtetését. A másik csoport egy része kényszervállalkozó, aki elsősorban nem a fejlődésre helyezi a hangsúlyt.
A magyar vállalkozások többségénél azonban tudatos az utódkeresés, a lehetséges utódok közül sokan külföldi tapasztalatokat is szereznek, emellett elődeikhez képest már egy tudásorientált szemléletmódot képviselnek. Idetartozik a nyelvtudás, a modern vállalatvezetési, gazdasági ismeretek elsajátítása, valamint az innovációs törekvések.
Ugyanakkor olyan fiatalokkal is találkozhatunk, akik külföldi tanulmányútjaik után már nem szeretnének visszamenni vidékre. Számos fiatal az otthon látott rossz tapasztalatok miatt nem szeretné továbbvinni vállalkozását: akár azért, mert úgy érzi, nem boldogulna, vagy élete nagy részében negatív tapasztalatokat látott a szülőktől.
Az egyetem intézetvezetője a fiatalok alacsony vállalkozási kedvére is felhívta a figyelmet. Azok a tanulók, hallgatók ugyanis, akik nem gazdasági, pénzügyi szakra járnak, képzésük során nem találkoznak a cégalapítás, cégvezetés alapismereteivel sem.
A szakképzésre is jellemző, hogy elsősorban alkalmazottakat nevelnek, és nem vállalkozókat. Emellett elkezdődött egy pozitív törekvés, amely részben a duális szakképzés, szakoktatás, részben pedig a kormányzat támogatása miatt egyre több fiatalt ösztönöz a vállalkozásra.
A tapasztalatok szerint szívesebben vágnak bele a cégalapításba azok, akiknek a felmenői is ezzel foglalkoznak. A szakértő szerint szükség lenne szemléletformálásra is: nemcsak az a fontos, hogy ötlete legyen a vállalkozó kedvűeknek, hanem hogy képesek legyenek az együttműködésre más szakterület képviselővel.
Heidrich Balázs arról is beszélt, hogy sok nyugati országhoz hasonlóan a magyar jogrendben is külön kategóriát kellene képeznie a családi vállalkozásnak. Ez azért lenne fontos, mert a becslések szerint a kis- és közepes vállalkozások kétharmada családi cégként működik, azonban adózási és pénzügyi területen hátrányt szenvednek, mivel máshogy működnek, mint a többi vállalkozás.
A generációváltással kapcsolatos problémákra az előbb felsoroltak miatt közösen indított programot a Budapesti Gazdasági Egyetem, valamint a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége. Az INSIST elnevezésű szakmai műhelyek alkalmasak a jelenlegi cégvezetők részvételével a tapasztalatcserére, közös gondolkodásra, valamint jó gyakorlatok megismerésére, neves hazai családi vállalkozások tapasztalatainak átadásával.
A rendezvény célja továbbá, hogy a résztvevők észrevételei alapján mind a képzési anyagok, mind a tréningsorozat megrendezése tökéletesíthető legyen, így az Európai Bizottság támogatásával megvalósuló nemzetközi projekt zárása után számos családi vállalkozásnak segítsen a generációváltás tervezésénél. A szakmai műhelysorozat holnap kezdődik.
A BGE-n a vállalkozásfejlesztés-mesterképzéssel célozzák meg azokat a fia- talokat, akiknek szándékában áll átvenniük a vállalkozást felmenőiktől. A szak rendkívül népszerű, mivel a harmincfős keretszámra idén nyolcszoros volt a túljelentkezés. A képzés során a lengyel, francia és angol partnerekkel közösen kidolgozott oktatási módszerek során a legmeghatározóbb gyakorlati ismereteket sajátíthatják el a hallgatók.
Heidrich Balázs hozzátette: azért is fontos kérdés a generációváltás, az említett családi vállalkozások fennmaradása, mert a GDP több mint hetven százalékát a kis- és középvállalkozások adják, a szektor stabilitását pedig az is bizonyítja, hogy a 2008-as gazdasági világválság idején sokkal nagyobb volt a családi cégek munkahelymegtartó ereje.