A jövő évi központi költségvetésről szóló bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitájával folytatta munkáját tegnap az Országgyűlés. A vita után 123 igen szavazattal, 49 nem ellenében el is fogadták az összegző módosító javaslatokat. Az indítvány rögzíti az államháztartás központi alrendszerének jövő évi bevételi és kiadási főösszegét, előzőleg a költségvetési bizottság csak olyan módosító indítványokat támogatott, amelyek az eredeti törvényjavaslathoz képest a központi büdzsé hiányát nem változtatták meg.
A kormány úgy állította össze a költségvetési törvényjavaslatot, hogy 4,1 százalékos GDP-bővüléssel számol jövőre 2,7 százalékos infláció mellett, és az idei-nél alacsonyabb, 1,8 százalékos GDP-arányos hiánycélt tervez.
A költségvetési bizottság által elfogadott összegző módosító javaslat a központi alrendszer jövő évi bevételi főösszegét 19 580 milliárd 364,6 millió forintban, a kiadási főösszegét 20 578 milliárd 798,5 millió forintban állapította meg, mind a bevételi, mind a kiadási oldal 267,5 millió forinttal nőtt. Az eredeti törvényjavaslathoz képest a büdzsé hiányát változatlanul 998 milliárd 433,9 millió forintban határozza meg a módosító javaslat.
A módosítások közül az egyik legjelentősebb az, hogy a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által állami viszontgarancia mellett vállalt készfizető kezesség állománya 2019. december 31-én nem haladhatja meg a 750 milliárd forintot, az eredeti javaslatban 100 milliárd forinttal kevesebb, 650 milliárd forint szerepelt. A növelést azzal indokolták, hogy a kis- és középvállalkozások hitelhez jutásának elősegítése érdekében indokolt a garanciatársaság állami viszontgarancia mellett vállalható kezességállományának emelése.
A Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára szerint most ugyanazok a kifogások hangzottak el, mint a javaslat általános vitájában.
Banai Péter Benő jelezte: a kritikák nemegyszer a valósággal sem állnak kapcsolatban. Egyszersmind utalt arra, ez a negyedik olyan büdzsé, amelyet a tavaszi ülésszakon fogad el a törvényhozás.