Megtévesztő lehet a lakásépítések alakulása a felületes szemlélőnek, pedig az csak azt bizonyítja, hogy egy-egy kormányzati intézkedés hatása nem feltétlenül azonnali, hanem késleltetett. Különösen igaz ez erre a területre, mivel egy új otthon tervezésétől az átadásáig legalább másfél-két év telik el.
A 2010-es évek elejére mélypontra jutó átadások az országot legyengülve érő válság tovagyűrűző hatásaként jelentek meg: régiós szinten sehol nem torpantak meg annyira az építkezések, mint Magyarországon, ahol 2008 és 2013 között öt év alatt nyolcvan százalékkal esett vissza az átadott új lakások száma.
Éppen ez a döbbenetes zuhanás bizonyítja, hogy mindez nem pusztán a válság következménye volt, hanem erőteljesen szerepet játszott benne az MSZP–SZDSZ-kormányok tehetetlensége, illetve az, hogy érdemi intézkedések helyett kizárólag a politikai túlélésükre koncentráltak.
Így fordulhatott elő, hogy noha már jócskán a 2010-ben kétharmados többséggel megválasztott Fidesz–KDNP-kabinet volt hatalmon, mégis 2013 és 2015 között zuhant történelmi mélypontra a hazai lakásépítések mennyisége, amikor évente mindössze 7300-8300 lakás készült el.
Nem véletlenül: a balliberális kormányok a kétezres évek közepére gyakorlatilag szétverték a korábbi otthonteremtési és családtámogatási programot, hathatós kommunikációs rásegítéssel családok százezreit terelték a devizahitelezés csapdájába.
Csökkentek a reálbérek, más termékekhez és szolgáltatásokhoz hasonlóan nőtt a lakások forgalmi adója, így a 2010-es évekre egyszerűen elfogyott a fizetőképes kereslet a lakáspiacon. Ugyanakkor nemcsak az új építésű ingatlanok iránti igény, hanem a teljes lakáspiac visszaesett, a használt ingatlanok is folyamatosan veszítettek értékükből.
A jobboldali kabinet a devizahiteles válság kezelésével, a családok eladósodottságának mérséklésével, egyúttal új családtámogatások bevezetésével látott munkához.
A már-már összeomlással fenyegető helyzetből való kilépéssel, az ország gazdasági erejének megszilárdításával az első ciklus végére, 2014-re nőtt a foglalkoztatás, emelkedtek a keresetek, csökkent a forinthitelek kamata. Ezek a folyamatok az ingatlanpiacba is új életet leheltek, az újbóli kereslet révén pedig jelentősen drágulni kezdtek a városi lakások.
A harmadik Orbán-kormány aztán nagyszabású otthonteremtési programot indított. A jelentősen kibővített, akár tízmillió forintos családi otthonteremtési kedvezménnyel, a magánépítkezők akár ötmillió forintnyi adó-visszaigénylési lehetőségével, valamint az új lakások forgalmi adójának 27-ről 5 százalékra csökkentésével óriási lendületet kaptak a lakásépítések.
Az intézkedéseknek kettős céljuk volt: demográfiai és gazdasági. Bár a termékenységi ráta elmozdult a mélypontról, az előbbi esetében csak hosszabb távon érzékelhetők majd az eredmények, utóbbinál azonban már látványos a változás.
2016-ban az építési engedélyek és egyszerű bejelentések együttesen a 2015. évihez képest két és félszer több, csaknem 32 ezer új lakásról szóltak, tavaly pedig további húsz százalékkal 38 ezerre nőttek. Az átadott új lakások száma eközben 2016-ban tízezerre nőtt, tavaly pedig meghaladta a 14 ezret. Utóbbi mennyiség csaknem kétszerese annak, ahány lakás a célzott ösztönző intézkedések előtt, 2015-ben felépült.