Jelentős lendületet vettek az elmúlt időszakban a beruházások hazánkban. Ennek hátterében több összetevő áll.
A kormány az adórendszer átalakításában is szem előtt tartotta, hogy azzal növelje hazánk versenyképességét a térségben. Ezt a célt szolgálja például a társasági adó 9 százalékra csökkentése. Ez azért fontos, mert a fejlettebb államok vállalatainak vonzóbb környezetet teremtünk, mint ami a saját hazájukban rendelkezésre áll.
Ha a számokat nézzük, akkor 2017-ben mintegy 17 százalékkal nőttek a beruházások. Ez minden korábbinál magasabb szintnek felel meg, értékük elérte a 6440 milliárd forintot. A bővülés idén sem áll meg, így jó esély van rá, hogy kitartson a négyszázalékos gazdasági növekedés, azaz a munkabéreknek, a nyugdíjasok járandóságának is meglesz a pénzügyi fedezete. A beruházások kétharmada a vállalati szektorra esett, így például a feldolgozóiparra, az infokommunikációs szektorra, a szállítmányozásra és az agráriumra. A fejlesztések egyharmada pedig a lakosságot, az oktatást, valamint a közigazgatást érintette.
A beruházásokat az adókörnyezet mellett természetesen más is támogatja. Így a többi között az uniós költségvetési ciklus forrásaiból finanszírozott fejlesztések, a vállalkozások kapacitásbővítése, valamint a lakás- és egyéb ingatlanberuházások élénkülése. Itt érdemes megemlíteni, hogy tavaly 44 százalékkal több lakás épült, mint az előző évben. A kereslet növekedését segítik a béremelések, amit mutat az is, hogy jelentősen nőtt a lakásvásárlásra, -építésre felvett hitelállomány. Az is okot ad az optimizmusra, hogy több mint húsz százalékkal, 38 ezerre emelkedett a kiadott lakásépítési engedélyek száma 2017-ben. Ez azt mutatja, hogy az idén is jó évre számíthat az építőipar.
Folytatódik a kormány otthonteremtési programja is, amely érezhető támaszt ad a beruházásoknak. Sőt, az állam pályázatot is hirdetett az építőipari cégeknek, hogy fejleszthessék a technológiáikat.
Elemzők szerint az idén is kitarthat a beruházások két számjegyű növekedése. Ezt támogatják a tartósan alacsony kamatok, valamint ezt vetítik előre a történelmi csúcson levő üzleti, fogyasztói bizalmi és hangulatindexek is. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője a minap arra mutatott rá, hogy a vállalatokat technológiai, automatizálási, digitalizációs beruházásokra ösztönözheti a munkaerőhiány, valamint a bérköltségek várható további jelentős emelkedése. Szerinte a beruházásokat a lakás- és irodaátadási hullám mellett az uniós támogatású és tisztán állami beruházások önmagukban is több száz milliárd forinttal növelhetik. A Brüsszelbe kiküldött, teljesítésalapú számlák eddig a 2014–2020-as ciklus mintegy 20 százalékánál tartanak, így az uniós fejlesztések túlnyomó része a következő években valósulhat meg. A beruházásokat szintén húzzák további feldolgozóipari, döntően járműgyártással kapcsolatos fejlesztések is, idén kezdődik el például a Mercedes újabb kecskeméti gyárának építése – tette hozzá.
A Nemzetgazdasági Minisztérium több ponton igyekszik ösztönözni a cégeket a fejlesztésekre. Ezért az idén 15 milliárd forint keretösszeggel hirdetett meg beruházási támogatást a nagyvállalatoknak, amelyek a kérelmeket szeptember 30-ig nyújthatják be. A cél az újraiparosítás és az iparfejlesztés erősítése. A pályázati döntésnél a többi között azt vizsgálják, hogy a beruházások mennyiben járulnak hozzá a termelési folyamat korszerűsítéséhez, mekkora árbevételt, hozzáadott értéket vagy kiviteli lehetőséget jelentenek. Továbbá fontos szempont, hogy hány munkahelyet teremtenek, melyik régióban valósulnak meg és milyen arányban segítik a megújuló energia felhasználását.
A kiírás szerint a támogatás csak akkor adható, ha az ösztönző hatásokkal jár.