Megérezte Kína az Egyesült Államok által indított védővám-hadakozást: a világ második legnagyobb gazdasága 6,5 százalékkal bővült éves összevetésben az idei harmadik negyedévben, elmaradva az elemzői várakozásoktól. Ez mindössze tizedszázalékos elmaradást mutat a piaci előrejelzésektől, azonban Kínáról beszélve jelentős tételt jelent, ráadásul az ország esetében a statisztikai kimutatásoknál önmagában aggasztó jelként szokás értelmezni, ha a növekedés lassulásáról tájékoztatnak a számok.
– A gyengébb adatok tükrében arra számítunk, hogy a kínai hatóságok aktívan tesznek majd a gazdasági lassulás hatásának mérséklése érdekében – mondta az adatközlést értékelve Hao Zhou, a Commerzbank elemzője.
Megítélése szerint a mostani gazdasági lassulás alapján Kína gazdasági kormányzata kész élénkítő eszközökkel belenyúlni a rendszerbe, hogy visszatérhessen a stabil növekedés. A kínai jegybank is közölte, hogy további pénzbőséget biztosítana az ország vállalatainak a növekedés fenntartása érdekében, miközben a helyi piacfelügyelet kijelentette, hogy a bankrendszernek jobban oda kell figyelnie az esetleges kockázatok kezelésére. Hao Zhou szerint mindebből az következik, hogy a kínai kormányzatot is aggasztja a mostani adatközlésből kiolvasható lassulás.
Nem új keletű információ, hogy a Kínából jövő statisztikákat világszerte fenntartásokkal kezelik, mivel gyakorlatilag senkinek sincs külső rálátása arra, hogy mi történik az ázsiai gazdaságban – gyakori, hogy „fekete dobozként” hivatkoznak a számokat kiadó szervekre. A mostani GDP-adat közlését, ami csökkenő növekedésről számol be, a közgazdászok is úgy értelmezték, hogy ténylegesen érzékelhető lecsapódása volt az Egyesült Államok által indított védővámháborúnak.
A piaci várakozások szerint a mostani visszafogott adatközlés csak tovább súlyosbítja a kínai gazdaság növekedésével kapcsolatos borús várakozásokat, hiszen már az Egyesült Államok által bevezetett védővámrendszer életbe lépése előtt is komoly kételyekről beszéltek a közgazdászok. Hao Zhou szerint jelenleg az látszik a legvalószínűbb forgatókönyvnek, hogy a visszaesés orvoslása érdekében a kínai jegybank többletlikviditást bocsát a vállalkozások rendelkezésére. Ennek természetesen velejáró kockázata, hogy az összesített adósságállomány is tovább nő.
Mindez a magyar piacra egyelőre csak mérsékelt hatással bírhat. Ugyan a politikai kapcsolatok erősek Kínával, gazdaságilag még messze nincs olyan komoly összefonódás, hogy a lassulás kockázatokat jelentsen. Azonban számolni kell a kereskedelmi háború járulékos hatásaival, legyen szó az ebből adódó ingadozásokkal a pénzpiacokon, vagy azzal a lehetőséggel, hogy a magyar termelőknek a mostaninál is élénkebb versenyre kell számítaniuk az amerikai piacról esetlegesen kiszoruló olcsó kínai termékekkel.