Olaszország koalíciós kormánya engedett, és az Európai Bizottság elvárásaihoz közeledve módosította 2019-es költségvetési tervét, egyelőre véget vetve a hónapok óta zajló vitának. A Giuseppe Conte által vezetett kabinet jelenleg az össztermék két százalékát minimálisan meghaladó hiánycéllal számol, valamint abba is belement, hogy lejjebb vigye jövő évi 1,5 százalékos növekedési célját.
A nemzetközi sajtó beszámolói szerint a piacon mindezt az olasz kormány meghátrálásaként értelmezik, különösen azután, hogy az utóbbi hónapokban milyen intenzív viták zajlottak Róma és Brüsszel között. A hatalomra került koalíciós kormány elődjénél jóval magasabb hiánycélt irányzott elő 2019-re, többek között a megválasztása egyik kulcstényezőjeként tekinthető jóléti intézkedésekre.
Az Európai Bizottság a magasabb hiány és az össztermék 130 százalékát meghaladó államadósság csökkentésének elmaradásáért kritizálta az olaszokat, végül indokoltnak nyilvánította a túlzottdeficit-eljárás megindítását, ami végső soron pénzbeni büntetéseket is magával vonhatott volna.
Az alacsonyabb hiány és növekedés összefügg azzal, hogy több milliárd eurós kiadásról mondott le az olasz kormány, amit munkanélküli-juttatásokra és a kevésbé jómódú társadalmi csoportok bérfejlesztésére fordított volna. Jó eséllyel mindez a kormány politikai támogatottságában is megmutatkozik. Különösen a Matteo Salvini által vezetett radikális jobboldali koalíciós szereplő nyert sokat az elmúlt hónapokban, épp amiatt, hogy harcos hangnemben válaszolt az uniós kritikákra.
Az általános nézet szerint az olaszokat csak a piacok kényszeríthetik a korábbi álláspontjuk feladására, lévén az EU büntetőmechanizmusa még hosszú ideig nem hozna hátrányt.
Ezzel szemben a befektetők elpártolása a folytatódó politikai viszálykodás miatt már jóval nagyobb kockázatot jelent, az állampapírhozamok emelkedése már nehezen kezelhető gazdasági nyomást helyezhet a kormányra, jó eséllyel ez volt az egyik elsődleges oka annak, hogy a britek uniós kiválásának árnyékában Conte jóval békülékenyebb hangnemben egyezkedett nemrég az uniós féllel. A piacok mindenesetre jól fogadták a fejleményeket, megugrott a tőzsdei részvények árfolyama, Európa-szerte pozitív hangulat uralkodott a piacokon.
Conte egyébként úgy aposztrofálta a költségvetési tervezetről született megoldást, mint ami jó Olaszországnak és kielégítő Brüsszel számára is. A római szenátusban szerdán azt hangsúlyozta, hogy az olasz kormány a költségvetési tervezet tartalmi részéből nem engedett.
Az EU perifériaországainak azért is volt jó napjuk, mert Görögország elfogadott egy bizakodásra okot adó költségvetést. A kormány 3,6 százalékos költségvetési többlettel számol jövőre, illetve további 26 milliárd euró bevethető készpénztartaléka van.
Az ország mostanra kikerült a többfordulós mentőcsomagok által indokolt szigorú gondnokság alól, és a jövőben piaci forrásokból, kötvénykibocsátásokkal pénzeli az állam működését. A kibocsátásra nincs konkrét időpont, Alexisz Cíprasz miniszterelnök legutóbbi nyilatkozatai szerint Athénben kivárják a megfelelő pillanatot, amikor a legjobb feltételekkel tudnak forráshoz jutni.
A görögök ezzel együtt is messze vannak attól, hogy orvosolják a korábban az eurózóna egészére is veszélyt jelentő válsághelyzetüket. A hitelezőkkel kialkudott feltételek szerint hosszú évekre többletes költségvetést és adósságcsökkentést kell vállalniuk, amit sok minden külső tényező is bármikor megakaszthat. Mindezt úgy, hogy Görögország rendkívül súlyos árat fizetett és fizet most is a válságrendezésért, össztermékének jelentős része elégett az elmúlt években, és sokan maradtak nehezen kezelhető vagyoni helyzetben.