Ezermilliárdot szán a kormány közlekedésfejlesztésre 2020-ig – nyilatkozta Szijjártó Péter külügyminiszer a minap. Ennek a forrásnak azonban nem az 50, hanem a 70-75 százaléka jut a hazai vasút, illetve a kötött pályás közlekedés és szállítás fejlesztésére, közölte Becsey Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésért felelős helyettes államtitkára a kormány vasúti terveinek ismertetésekor. A Magyar Vasút 2015 konferencián a helyettes államtitkár elmondta, az eddigi fejlesztésekben a közútra nagyobb hangsúly jutott, mert erős volt a nyomás az európai infrastruktúrához való felzárkózásunk érdekében.
Ebből már látszik, hogy sok pénz nem jut gyorsforgalmi utak építésére, és éppen itt kaphat szerepet az olcsóbban megépíthető, úgynevezett M gyorsút. A kormány ígérete szerint a ciklus végére az autópályáknak el kell érniük a határokat, és be kell kapcsolni a hálózatba azokat a megyeszékhelyeket, amelyek jelenleg nem érhetők el autópályán. Egerről, Szolnokról, Kaposvárról, Zalaegerszegről van szó, valamint a 2-es, a 3-as és a 30-as, valamint a 60-as gyorsforgalmi utakról.
Kormányzati háttérintézményekben már készül a gyorsút koncepciója, de – miként a területre rálátó forrásunk elmondta – alapvető fogalmi kategóriában nincs egyetértés. Egyesek azt tartanák jónak, ha a gyorsút emelt szintű főút lenne, mások szerint gazdaságos kivitelezésű gyorsforgalmi út. Ha az előbbi álláspont győzne, nem okozna gondot a szintbeni kereszteződések vagy a körforgalmak alkalmazása. Ha gyorsforgalmi útként tekintünk a gyorsútra, akkor a kereszteződések balesetveszélyt jelentenek. Forrásunk szerint az utóbbi esetben a kereszteződéshez közeledve többszörösen fel kell hívni a vezetők figyelmét az új helyzetre, több lépésben sebességkorlátozást kell bevezetni és ott állandó telepítésű sebességmérő berendezéseket elhelyezni.
Akárhogy alakul is a fogalmi meghatározás, informátorunk szerint a szakmai közvélemény egyetért abban, hogy az út fajtájának egyértelműen azonosíthatónak kell lennie az autóvezetők számára. Ezt a szakirodalomban „önmagát magyarázó út”-nak nevezik. Ez olyan módon megtervezett és kialakított út, amely akkor is megfelelő viselkedésre ösztönzi a járművezetőt, ha nem látott KRESZ-táblát, és így elkerülhetőek a balesetek.
Korábban Tasó László, a fejlesztési tárca államtitkára jelentette be, hogy a minisztérium javaslata szerint az új gyorsforgalmi úttípus, az M gyorsút kétszer két sávos, fizikai elválasztású, leállósáv nélküli gyorsforgalmi út lesz, amelyen lehet szintbeli kereszteződés, körforgalom és a települések közelében jelzőlámpás irányítás is. Tasó László lapunk kérdésére azt nyilatkozta, hogy a gyorsutak mindenképpen biztonságosabbak lesznek, mint azok a kétszer egy sávos főutak, amelyek helyett épülnek.