Életét vesztette két munkás múlt csütörtökön az ELTE Nagytétényi úti kollégiumának felújításán. A két férfi 15-20 métert zuhant a mélybe egy külső állványzatról. Sajtóhírek szerint két másik munkást kórházba szállítottak megfigyelésre. A tragikus eset ismét ráirányította a figyelmet arra, hogy az építőipar számít a legveszélyesebb ágazatnak Magyarországon.
A Nemzetgazdasági Minisztérium munkavédelmi főosztályának jelentése szerint 2017-ben 21 halálos és 22 egyéb, súlyos baleset történt építkezéseken. Ez azt jelenti, hogy az összes halálos és súlyos kimenetelű baleset negyede az építési ágazatban történt. A mostani újabb halálesetekkel négyre nőtt azok száma, akik idén építkezéseken veszítették életüket.
A helyzet súlyosságát mutatja, hogy az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) is külön közleményben emlékezett meg az elhunytakról. – Az építőipar tekinthető az egyik legveszélyesebb iparágnak, így balesetvédelmi szempontból is kiemelten kell foglalkozni vele. A szakirodalom szerint azonban nem a megfelelő szabályozással van probléma, hanem az előírások betartásával úgy a munkáltatói, mint a munkavállalói oldalon.
A szabályok betartása részben orvosolható lenne szigorúbb ellenőrzéssel és a két fél szemléletváltásával – írta a szakszövetség. Szerintük a súlyos balesetek elkerülésére, a munkahelyi balesetvédelem erősítéséhez fontos lenne a feketefoglalkoztatás visszaszorítása, a munkafelügyelők és az ellenőrzések számának növelése, valamint a munkavédelem szerepének növelése az oktatásban.
Az ÉVOSZ hangsúlyozta: a jelenlegi szerződésállományt figyelembe véve a következő két-három évben jelentősen nő a hazai építőipari termelés, a gyors növekedés ugyanakkor komoly kihívást jelent a munkaerő szempontjából, hiszen egyre több jól képzett szakemberre lenne szükség. Ezzel szemben a munkaerőhiány miatt olyan társadalmi csoportokat – időskorúakat, külföldieket, alacsony képzettségűeket – is foglalkoztatnak, akiknél magasabb a munkahelyi balesetek kockázata.
A szakszövetség szerint mind a magyar, mind az uniós munkavédelmi stratégia kiemelt figyelmet fordít a kkv-szektorra, amely sajátosságai révén nehezebben képes alkalmazni a jogszabályokat, előírásokat. – Mindkét stratégia szerint szükséges a jogszabályok egyszerűsítése, az adminisztrációs terhek csökkentése, a jó gyakorlatok ismertetése és átvétele, a munkavédelemhez köthető kutatások és az oktatás támogatása – közölte az ÉVOSZ, amely uniós forrásból 2017 és 2019 között szemléletformáló képzéseket szervez a munkahelyi egészségmegőrzés és biztonság fejlesztése érdekében.