Nem várható, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás elterjesztésével orvosolnák a kelet- és közép-európai munkaadók a szakemberhiányt, az Eurostat adatai szerint ugyanis arányuk a folyamatosan csökkenő munkanélküliség és az egyre szűkebb lehetőségek ellenére 2017-ben sem nőtt jelentősen.
Magyarországon a 4,4 millió munkaválaló nagyjából 5 százaléka nem a teljes munkaidős, jellemzően heti 40 órás alkalmazásban dolgozik. Itthon a részmunkaidősek és az alkalmi munkavállalással szerződöttek aránya a válság éveiben némi emelkedést mutatott ugyan, de tavaly alig haladta meg a 2002-es szintet.
Ezzel ellentétben Nyugat-Európa számos tagállamában elterjedt a részmunkaidő, jellemzően a nők körében, ráadásul arányuk némileg emelkedik is. Németországban a dolgozók negyedét, Hollandiában közel felét foglalkoztatják eltérő munkaidő-beosztásban. A mediterrán országokban vegyes a kép, míg az olaszok közel 20 százaléka választja a napi pár órás munkavégzést, addig a görögöknél – ahol a munkanélküliség rendkívül magas – szintén nem bevett gyakorlat.
A szakértők szerint míg a keleti tagállamokban szükség lenne a részmunkaidős foglalkoztatási formákra a munkaerőhiány orvoslására, addig nyugaton a dolgozók jelentős része teljes munkaidőt választana, ám erre nincs lehetősége.
Magyarországon a részmunkaidő visszaszorulásának két oka van. Egyrészt a korábban négy, illetve hat órában foglalkoztatottakat teljes munkaidős szerződéssel alkalmazza már a munkaerőhiány miatt a legtöbb foglalkoztató.
Másrészt a járulékcsökkentéseknek és a feketefoglalkoztatás csökkenésének köszönhetően nem trükközik a négyórás bejelentéssel a foglalkoztató úgy, hogy közben az alkalmazott többet dolgozik, jövedelmét pedig zsebbe kapja. Ráadásul a szakszervezetek szerint a munkaerőhiány hatására a dolgozók is bátrabban kiállnak magukért, ha szabálytalanságot tapasztalnak.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, az idősek, a kisgyermekesek és a 24 év alatti fiatalok számára jelentene jó megoldást a részmunkaidő, mivel ezek a csoportok nem tudnak teljes állásban munkát vállalni, az egyéb lehetőségeik pedig szűkösek.
A szakértők szerint ugyanakkor nálunk a rugalmas foglalkoztatási formák közül más, hazánkra szabott megoldásokat kellene alkalmazni annak érdekében, hogy tovább növekedhessen a foglalkoztatottság, és mérséklődjön a szakemberhiány.
Ilyenek lehetnek például az otthonról való munkavégzés (home office), vagy heti pár nap munkavégzés előre leegyeztetve, akár hetente eltérően a kisgyerekeseknek vagy az időseknek. Az érdekképviseletek szerint 200-300 ezer munkavállalót azonnal fel tudna venni a versenyszféra.