Alapos felmérést készített 2015 végén a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), csaknem tízezer háztartás lakáskörülményeire kérdezve rá. A Miben élünk? című kérdőíves kutatás eredményeivel lapunkban is többször foglalkoztunk, sőt a teljes magyar sajtót bejárta például az az ebben szereplő döbbenetes adat, hogy a magyarországi lakások csaknem 13 százaléka, több mint 550 ezer lakóingatlan üresen áll.
Számos más kérdés mellett a kutatásban arra is rákérdeztek, hogy a 2015-öt megelőző évtizedben lakásukat eladók fordultak-e ingatlanközvetítőhöz. Eszerint az eladók mintegy harmada (32 százalék) lépett kapcsolatba közvetítővel, jóllehet nem mindegyikük vette igénybe a szolgáltatásait. Végül csupán minden negyedik lakás kelt el ügynök közreműködésével.
A felmérés szerint az ingatlanosok szerepe a nagyobb városokban elterjedtebb, Budapesten minden második eladó kapcsolatba lépett közvetítővel, és végül harmaduk vette igénybe a szolgáltatást. A községekben, kisebb városokban azonban csak az ingatlanok 17-18 százalékának értékesítésében vettek részt.
Érdekes, hogy a válaszok alapján az ingatlanközvetítő bevonása nem rövidíti le az értékesítést. Míg egy lakás eladása átlagosan hét hónapot vett igénybe, az ingatlanos bevonásával értékesítetteknél az időtartam kilenc hónapot tett ki. Jellemzően a piacképesnek tűnő ingatlanok esetében veszik igénybe kevésbé az eladási ár bizonyos százalékáért dolgozó ingatlanos segítségét.
A közvetítőkre nézve nem túl hízelgő adatsort azért idéztük fel, mert minapi, az ingatlanosok szerepével foglalkozó cikkünkben többen is arra hivatkoztak, hogy nem lehet tudni, milyen arányban vannak jelen közvetítők az eladásoknál. Az írás apropóját adó hangzatos közleményben Kövesdi Marcell, a Házbank.hu tulajdonos-ügyvezetője nem tudni, honnan származó adatok alapján azt írta, hogy 2014-ben a közvetítők által eladott ingatlanok aránya 60 százalék fölötti volt a magyar piacon, ami 2018-ra kevesebb mint 35 százalék lett. Szerinte ha így megy tovább, akkor az arány öt éven belül tíz százalék alá eshet.
Balla Ákos, a Balla Ingatlan tulajdonos-ügyvezetője úgy becsülte, hogy a válság éveiben jellemző 40-45 százalékos arány mostanra 35 százalékra csökkenhetett, aminek oka szerinte egyszerűen abban keresendő, hogy a felívelő piaci helyzetben könnyebb eladni a lakásokat, így a tulajdonosok is előszeretettel próbálkoznak maguk az eladással.
Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője azt mondta, az ingatlanközvetítői szektor piaci részesedéséről nincsen adat, így egyik piaci szereplő sem tudja elemezni ennek változását. Szerinte a KSH forgalmi adataiból és cége becsléseiből következtetni lehet az összes adásvételre, ám hogy ebből milyen arányban részesedett a közvetítői piac, már nem tudható.
Kisvárosi élénkülés Budapesten és a legnagyobb vidéki városokban zajlott tavaly az ingatlanpiaci adásvételek csaknem 40 százaléka. A Duna House és a KSH adatai szerint a vidéki nagyvárosokban mérsékelten, a kisebb városokban jelentősen emelkedett az adásvételek száma. A legjelentősebb változás Budapesten volt: 2014-ben és 2015-ben a főváros még 30 százalék fölötti részesedéssel rendelkezett, 2017-ben viszont a teljes piacból már csak mintegy 24 százalékot adott.
Az átrendeződés a növekvő árszinttel magyarázható. A válság ideje alatt a fővárosban és a nagyobb városokban zajlott az adásvételek jelentős része. A piac élénkülését és az árak emelkedését először szintén a nagyvárosokban lehetett érezni, ami mostanra gyűrűzött át a többi városba.