A keresetek növekedése elsősorban annak köszönhető, hogy tavaly novemberben egy hosszú folyamat eredményeként komoly bérmegállapodást kötöttek, adócsökkentésről egyeztek meg a kormányzat, a munkaadók és a munkavállalók képviselői – közölte az adatokra reagálva tegnap Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára az M1-en.
Emlékeztetett: a minimálbér és a garantált bérminimum az idei 15, illetve 25 százalékos emelkedés után jövőre újabb 8 és 12 százalékkal nő. Emellett januártól 5 százalékponttal csökkentek a bérre rakódó adók, amelyek a jövő évtől további 2 százalékponttal mérséklődnek az eredeti megállapodás szerint.
A versenyszférába tartozó kis- és középvállalkozásoknál 8-8,5 százalékkal nőttek a reálbérek. Az államtitkár közölte, hogy a keresetek további emelkedésére számítanak egyebek mellett azért, mert a tavaly novemberi bérmegállapodás olyan kitételt is tartalmazott, amely 2019-től még néhány évig bizonyos feltételekkel tovább csökkenti a bérre rakódó adókat – tette hozzá Cseresnyés Péter. A vállalkozásoknál 11,7 százalékkal emelkedett a bruttó átlagkereset, a szeptemberi 2,5 százalékos inflációval számolva a reálkeresetek 10,8 százalékkal nőttek egy év alatt.
Horváth András, a Takarékbank elemzője szerint 2018-ban is kitart a keresetek emelkedése, átlagosan 9 százalékkal. Nehezen kiszámítható kockázatot jelent, hogy egyes hiányszakmákban továbbra is gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani, mint például az építőiparban, ahol 30 százalék körüli a jelenlegi bérnövekedés üteme.
Az elmúlt hónapokban folytatott bértárgyalások – bizonyos esetekben két számjegyű bérmegállapodások – is ezt tükrözik, továbbá egyes ágazatokban folytatódik az életpályamodellek fejlesztése, illetve a turizmusban és a kiskereskedelemben már 240 ezer forintos bérminimumról zajlanak a tárgyalások – mutatott rá az elemző.