Fél év alatt átlagosan 15 százalékkal emelkedtek a lakásárak 2017 végéhez képest az adóhivatal adatait feldolgozó OTP Lakóingatlan Értéktérkép szerint. Az elemzés szerint Budapesten az a tavaly kezdődő folyamat látszik továbbra is, hogy a külső pesti kerületek látványosan drágulnak: a X., a XV., a XVII., a XVIII., a XIX. és a XXI. kerületben is átlag fölötti, 15-20 százalékos árnövekedés ment végbe. Az V. kerületben is 14 százalékkal mentek föl az árak, az ingatlanok átlagos négyzetméterára ott már meghaladta a 820 ezer forintot.
A megyeszékhelyek közül kiugróan, 23 százalékkal drágult Szekszárd, ahol azonban a lakások átlagos négyzetméterára még mindig csak 226 ezer forint, s ezzel a nagyvárosok középmezőnyébe tartozik. A hasonló árszínvonalat képviselő Szombathelyen az első fél évben – a nagyvárosok között egyedüliként – 4 százalékkal csökkent az átlagár.
Kecskeméten ugyanakkor átlag felett, 18 százalékkal emelkedtek az árak, olyannyira, hogy Bács-Kiskun megye székhelye a legdrágább nagyvárosunkká vált, 310 ezer forintos négyzetméterárral. A hasonló árfekvésű Győrött ugyanis hosszú áremelkedési periódust követően idén eddig visszafogottan, mindössze 4 százalékkal növekedett a lakások átlagára. Az országban legolcsóbban Nógrád megyében lehet ingatlant vásárolni, ahol az átlagos négyzetméterár nem éri el a 80 ezer forintot sem.
Az elemzés rámutat, hogy az ingatlanok iránti keresletet némileg visszafoghatja, így az árak növekedését elvileg mérsékelheti, hogy a Magyar Nemzeti Bank tovább szigorított a jelzálog-hitelezés szabályain. Ugyanakkor a kedvezményes forgalmi adó jövőre esedékes kivezetése élénkítheti az előrehozott újlakás-vásárlásokat, ami tovább növelheti a keresletet és az árakat, elsődlegesen ebben a szegmensben, ám áttételesen a használt lakások piacán is.