Elérhető közelségbe került a teljes foglalkoztatottság, amely a Nemzetgazdasági Minisztérium korábbi közlése szerint az ötszázalékos munkanélküliségi rátát jelenti. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) mérése szerint az év első hónapjaiban 6,1 százalékon állt a munkanélküliek aránya.
A gazdaság jelenlegi dinamikája mellett megvan a lehetőség arra, hogy tovább bővüljön a foglalkoztatottak száma és belátható időn belül megközelítsük az ötszázalékos köszöböt – mondta lapunknak Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. A szakember szerint a teljes foglalkoztatást elsősorban nem az ötszázalékos munkanélküliségi ráta jelenti, hanem a munkavállalók hetven százalékának aktivitása. Svájcban, Németországban, Ausztriában és a skandináv államokban már kimutatható ez az arány.
Itthon a KSH szerint a 15 és 64 év közötti munkavállalók aránya 64,7 százalék, tehát karnyújtásnyira került a hetvenszázalékos foglalkoztatottsági ráta. Az elemző arra is rámutatott, hogy sok szakmában munkaerőhiány tapasztalható. Kiemelte az építőipart, ahol a lakásépítések áfacsökkentése, valamint a családi otthonteremtési kedvezmény miatt további munkaerőigény keletkezik.
A közfoglalkoztatottakat is be lehet vonni az ágazatba, amelyhez viszont szükséges a továbbképzésük. Erre kiváló megoldást jelent a nemrég indított duális szakképzés, azonban ennek eredményeire még várni kell. A szakemberhiány kikényszerítheti a vállalkozásokból a jelentős, akár harminc–ötven százalékos béremelést, amely érdemben fékezné a külföldi munkavállalást.
Suppan Gergely elmondta: arányaiban nem olyan magas az elvándorlók száma, mint a balti államokban, vagy akár a Balkánon, ahol egyes országokban az arányuk a húsz százalékot is meghaladja. Emellett – ha nem is nagy számban – hazánkba is érkeznek külföldiek, elsősorban ukránok, kárpátaljai magyarok, azonban inkább az a jellemző, hogy a keleti munkavállalók sem állnak meg Nyugat-Európáig.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője lapunk kérdésére arról beszélt, a közgazdasági tankönyvekben a teljes foglalkoztatottságot az öt-hat százalék körüli munkanélküliség jelenti, ezért hallhatjuk gyakorta ezt a számot. Az öt százalék nagyjából lefedi a természetes munkaerőpiaci jelenségeket: mindig van olyan személy, aki felmond, új állásban helyezkedik el, vagy éppen frissen került a munkaerőpiacra.
Ez a réteg ad egyfajta folyamatos utánpótlást a munkanélküliséghez, ezért lett meghúzva öt-hat százaléknál a határ. A szakember szerint a statisztikai adatokat figyelembe véve ezért már egy-két év alatt el lehet érni a kívánt foglalkoztatottsági szintet, főleg annak fényében, hogy az elmúlt években dinamikusan csökkent az álláskeresők száma, megtorpanás pedig nem látszik.
Az elemző emlékeztetett: nagy gondot jelent, hogy sok munkaadónak nehéz megtartania dolgozóit, ennek következménye pedig rövid időn belül a béremelés lesz. Nemcsak a nyugat-európai, de a visegrádi országok bérezése szempontjából is le van maradva Magyarország.
A cseheknél, szlovákoknál 15-20 százalékkal, a lengyeleknél 10-15 százalékkal keresnek kevesebbet a magyarok. Az elemzők többsége az elvándorlás, valamint az ágazati munkaerőhiány miatt gyorsuló bérfelzárkózást vár a következő időszakban.