Németország és Csehország után Magyarországon a legjobbak a munkanélküliségi mutatók az uniós tagállamok között, nálunk tavaly november és idén január között 4,3 százalékos munkanélküliségi rátát mért a Központi Statisztikai Hivatal – közölte hétfőn Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára. Ezen időszakban több mint 4,4 millióan dolgoztak, a foglalkoztatottak száma egy év alatt 161,1 ezerrel nőtt. Jelentősen, mintegy 17 ezer fővel csökkent emellett a közfoglalkoztatottak száma, a statisztikai hivatal adatai szerint jelenleg 201 ezer közmunkás dolgozik. A regisztrált álláskeresők száma a november és január közötti vizsgált időszakban 81,4 ezerrel, 196 800 főre csökkent. A külföldön dolgozók létszáma 4,2 ezerrel nőtt egy év alatt.
Cseresnyés Péter kiemelte: a számok bizonyítják, hogy a közfoglalkoztatásból a versenyszférába mentek át a dolgozók. Az államtitkár arra is kitért, hogy 2013-as indulása óta mintegy ötszázmilliárd forint járulékmegtakarítás maradt a vállalkozásoknál a munkahelyvédelmi akciónak köszönhetően. Összesen 900 ezren helyezkedtek el a munkaadóknak nyújtott járulékkedvezmény segítségével, 2013 óta minden évben nőtt a vállalatok megtakarítása. A munkáltatók a hátrányos helyzetű – 55 év feletti, tartósan munkanélküli, szakképzettséggel nem rendelkező, mezőgazdaságban dolgozó – munkavállalók foglalkoztatása után 2013-tól fokozatosan egyre nagyobb összegű munkahelyvédelmi kedvezményt vettek igénybe.
– Az október–decemberi átlaghoz képest a szezonális hatásoknál jóval kisebb mértékben, 10,4 ezer fővel csökkent a foglalkoztatás – mutatott rá kommentárjában Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Ürmössy Gergely, az Erste elemzője pedig azt emelte ki, hogy a tavalyi bérnövekedés idén is folytatódhat, sőt tovább gyorsulhat. A bérinfláció hatása a fogyasztóiár-inflációban is hamarosan megjelenik, így az inflációs ráta egy-másfél éven belül átlépheti a jegybank 3 százalékos célját, kamatemelésre azonban nem számítanak az elemzők.