Az egyre javuló gazdasági teljesítménnyel együtt járó hitelélénkülés nem jár a túlhevülés kockázatával, így jelenleg nincsenek rendszerszintű kockázatok, amelyek miatt számottevő piacszabályozói intézkedésre lenne szükség – mondta tegnap Szombati Anikó, Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója a jegybank legújabb makroprudenciális jelentésének bemutatóján.
Elmondása szerint a 2015 óta alkalmazott adósságfékszabályok, amelyek a háztartási hitelezés egészséges szerkezetének fenntartását és a háztartások túlzott mértékű eladósodásának megelőzését szolgálják, idén a hitelezés dinamikus bővülésével párhuzamosan is hathatós védelmet biztosítottak a túlzott eladósodás ellen.
Októbertől az adósságfékszabályok a háztartások kamatkockázatát is figyelembe veszik, így a rövidebb kamatperiódusú, változékonyabb törlesztőrészletű jelzáloghiteleket csak nagyobb jövedelem mellett lehet felvenni.
Az eddigi tapasztalatok szerint a módosítás hatékonyan mérsékli az ügyfelek kamatkockázatát, és a piaci szereplők megfelelő módon alkalmazkodtak a módosult elváráshoz – mondta Szombati Anikó.
Megjegyezte, a jegybank ismer olyan gyakorlatokat, amikor fedezetlen hitelekkel próbálnak egyesek önerőt felmutatni, vagyis megsértik az adósságfékszabályokat. Szombati szerint több olyan szerződésről is tudnak, ahol ennek felmerül a gyanúja, azonban itt sem lehet rendszerszintű kockázatokról beszélni.
A jegybank továbbra is elvárja, hogy a bankok minél hosszabb futamidejű forrásokkal biztosítsák hitelezésük fedezetét, ezért október 1-jétől emelkedett a jelzáloghitel-finanszírozási megfelelési mutatóban figyelembe vehető hosszú lejáratú források elvárt minimális mértéke és futamideje.
A megfeleléshez a bankok közel 360 milliárd forintnyi jelzáloglevelet bocsátottak ki.
Az első három negyedévben így érdemben nőtt a hosszú lejáratú forrást jelentő jelzáloglevelek piaca és egyúttal csökkent a hitelintézetek forintlejárati eltérése.
Jelentősen nőtt a banki hosszú lejáratú jelzáloglevelek piaca az MNB jelzáloghitel-finanszírozási megfelelési mutatójának bevezetése és a jelzáloglevél-vásárlási program elindulása óta, a tavaly előírt rendszerkockázati tőkepuffernek is köszönhetően pedig a hitelintézetek megszabadultak problémás projekthitel-kitettségeik kilenctizedétől.
Az igazgató szerint az MNB további ösztönzést nyújtana a jelzáloglevelek terén a bankoknak, mivel azok a pénzintézetek felelnek meg a leginkább az elvárásoknak, amelyeknek saját jelzálogbankjuk van, a többiek jellemzően a minimális követelmények teljesítését célozzák meg.
Az MNB rendszeres éves felülvizsgálata keretében változatlanul hagyta a nyolc hazai bankból álló, egyéb rendszerszinten jelentős intézmények körét. Az érintett hitelintézetek sokkellenálló képességét erősítő tőkepuffereket a korábban meghatározott ütemezésnek megfelelően 2020-ig egyenletesen emelkedő ütemben kell megképezni és fenntartani. A fokozatosan emelkedő tőkekövetelményhez az érintett bankok megfelelő módon alkalmazkodtak 2018-ban is.