Magyarországon négyből három vállalkozás keres munkaerőt azok közül, ahol a mesterember nem egyedül dolgozik – derült ki a Jószaki.hu felméréséből.
A portál több mint hétszáz vállalkozó válaszai alapján közölte, hogy a kétkezi munkát igénylő szakmákban az alkalmazottakkal dolgozó szakemberek 12 százaléka tíz vagy annál több munkavállalót is fölvenne.
A válaszadók zöme arról számolt be, hogy az elmúlt években veszített már el alkalmazottat azért, mert az külföldre ment dolgozni.
E szempontból drámai a helyzet a Nyugat-Dunántúlon, ahol a szakemberek átlagosan több mint három főt veszítettek el ilyen okok miatt.
A vállalkozás vezetőinek, a mesterembereknek is nagy a kísértés, még úgy is, hogy külföldön alkalmazottként tudnának munkát vállalni. Legtöbbjük úgy vélte, hogy külhonban legalább az itthoni jövedelmük kétszeresét kereshetnék meg.
A mesteremberek országos átlagban mintegy kétharmadával több munkát tudnának ellátni, ha lenne elég emberük. E szempontból az Észak-Alföldön a legrosszabb a helyzet.
Az ügyes és talpraesett szakmunkások jellemzően maguk is önálló vállalkozásba fognak. Nem véletlenül, hiszen a szakmunkások és a magukat frissen önállósító szakemberek nettó jövedelme között nagy szakadék tátong.
Az önálló mesteremberek átlagosan több mint havi 400 ezer forintot vihetnek haza. A legjobban kereső parkettásoknál a mesterek havi nettó keresete meghaladja a 600 ezer forintot, ugyanebben a szakmában alkalmazottként átlagosan 210 ezer forintot kereshetnek.
Részben a munkaerőhiány adja meg a választ arra is, hogy miért van sok panasz az által elvégzett munkára. Több szakember meggyőződése, hogy a megbízások visszautasítása nem vet jó fényt vállalkozására, ezért igyekszik a lehető legtöbb megkeresésre kedvező választ adni.
Ezzel azonban túlvállalják magukat, illetve olyan embereket is alkalmazniuk kell, akiket lecserélnének, vagy ha kevesebb lenne a munka, nem is dolgoznának velük. A szakemberek válaszai igencsak beszédesek.
Szerintük a probléma nem a kevés fizetés, hanem a munkamorál és a szakmai tudás hiánya – mondta egyikük, míg egy másik arra panaszkodott, hogy a 30–50 éves szakemberekből van a legnagyobb hiány.
– A harminc év alatti munkavállalók hozzáállása, ambíciója pedig egyenlő a nullával – vélekedett.