A kormányzati szektor tavalyi hiánya az előzetes adatok szerint 746,3 milliárd forint, a bruttó hazai termék (GDP) 2 százaléka volt – közölte tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az egyenleg 2016-hoz képest 156,9 milliárd forinttal, GDP-arányosan 0,3 százalékponttal romlott, amelynek oka a kiadásoknak a bevételeknél nagyobb mértékű bővülése. A kedvező folyamatok ismeretében a kormányzat több esetben döntött többletköltésről, például jelentős arányban előfinanszírozott uniós forrású beruházásokat.
Az adatokat a KSH a túlzottdeficit-eljárásról (EDP) szóló jogszabály alapján jelentette az Európai Unió statisztikai hivatalának, az Eurostatnak. A kormányzati szektor hiánya az Eximbank kitettségét beszámítva – ez továbbra is vita tárgya a kormány és az uniós statisztikai hivatal között – 754,4 milliárd forint volt.
A kormányzati szektor bevétele 17 008,4 milliárd, kiadása 17 754,7 milliárd forint volt. A bevételek 1115,6 milliárd forinttal, 7 százalékkal növekedtek. A kiadások 1272,4 milliárd forinttal, 7,7 százalékkal gyarapodtak. A bővülés a kifizetett munkavállalói jövedelem esetében 271,0 milliárd forint, 7 százalék, a pénzbeni társadalmi juttatásokat illetően 140,5 milliárd, 3,1 százalék volt. A beruházási kiadások 591,0 milliárd forinttal, közel 54 százalékkal bővültek.
– Azontúl, hogy 2013-ban végre kikerült Magyarország a 2004-ben indított uniós túlzottdeficit-eljárás alól, az utóbbi években a hiány rendre érdemben a GDP 3 százaléka alatt maradt, biztosítva ezzel a stabil és kiszámítható államháztartást és befektetői környezetet – mondta az adatközlésről Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.
A törvényi előírásoknak és uniós vállalásoknak megfelelően a kormányzati szektor adóssága is tovább csökkent, a jegybanki adatok alapján 2017 végén 28 096 milliárd forint, a GDP 73,6 százaléka, Eximbank nélkül 27 360 milliárd forint, a GDP 71,7 százaléka volt a ráta.
– A 2010-es kormányváltáskor a GDP arányában 83 százalékos államadósságszinttel szembesült a kormány, ám azóta folyamatos a csökkenés. Még úgy is, hogy az Eurostat kérésére az Eximbankot a KSH az államadósság részeként elszámolta. A magyar álláspont ugyanakkor változatlan, miszerint az Eximbank nem tekinthető besorolásra alkalmas tételnek – mutatott rá a miniszter.