– A kormány célja, hogy minden lehetséges módon minél nagyobb biztonságot nyújtson a nyugdíjasoknak a nyugdíjak értékének megőrzésével, a gazdasági eredményből biztosított új juttatásokkal – hangsúlyozta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára.
Rétvári Bence rámutatott: a kormány nemcsak a folyósított összeg növelésével, de a rezsi és egyes élelmiszerek áfájának a csökkentésével is hozzájárult ahhoz, hogy többet érjen a nyugdíj. A nyugdíjasok 2018-ban is számíthatnak a kormányra: idén januárban már a 3 százalékkal megemelt nyugdíjat kapta mintegy 2,7 millió érintett.
Az elmúlt években kialakult nyugdíjemelési rendszer, az Erzsébet-utalványok és a nyugdíjprémium éreztetik hatásukat a nyugdíj vásárlóerejében is. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) legfrissebb adatai alapján jól látszik, hogy az átlagnyugdíjból ma már jobban meg lehet élni, mint nyolc évvel ezelőtt – húzta alá az államtitkár.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának összesített kalkulációi egyértelműsítik a változásokat. Míg egy magyar nyugdíjas 2010-ben összességében átlagosan 77,8 kilogramm sertéscombot vásárolhatott (csont és csülök nélkül), 2016-ban az éves juttatása már 105,8 kilogramm megvételét tette lehetővé.
Hasonlóan bontott csirkéből is több jutott a hat év alatt megnövekedett összegből, a nyolc évvel ezelőtti 118,5 kilogramm helyett 2016-ban már több mint 150 kilogrammnyi feldolgozott szárnyast vásárolhattak átlagosan a nyugdíjasok. A csontos marhahús esetében szerényebb volt a változás: a 2010-es évi átlagos 60 kilogramm 2016-ra 63,8 kilogrammra kúszott fel.
A pékáruk esetében is látványos a növekedés. Míg a fehér kenyérnél 6 év alatt 82 kilogrammal, átlagosan 354-ről 436 kilogrammra, zsemléből 4545 darabról 6178-ra emelkedett az egy nyugdíjból megvásárolható mennyiség.
Szintén számottevő a tej és tejtermékek fogyasztói árához kapcsolódó változás: míg 2010-ben egy átlagos éves nyugdíjból 430 liter 2,8 százalékos pasztőrözött tejet lehetett venni, 2016-ban már 541 litert. Trappista sajtból hat év alatt 62 kilogrammról 78 kilogrammra emelkedett a nyugdíjasok juttatásából megvásárolható átlagos éves mennyiség.
A tojás esetében a KSH és az ONYF a 2010-es 2699 darab után 2016-ban 3173 darabról adott számot átlagosan, míg a burgonya megvásárolható mennyiségében éves szinten a vizsgált időszakban 46 kilogrammos gyarapodás következett be, 617-ről 663 kilogrammra.
Míg 2010-ben egy magyarországi nyugdíjas 1,3 darab hűtőszekrényt és 1,4 darab gáztűzhelyet vásárolhatott meg egy adott évben átlagos költés mellett, addig 2016-ban ugyanezekből már 2, illetve 1,7 darabot vehetett.
A lakosság jelentős hányadát adó nyugdíjasok eltérő fogyasztási szerkezetének hatása tükröződik a statisztikai adatgyűjtésben és -elemzésben a számukra kialakított fogyasztói árindexben. A nyugdíjasok helyzetét a kiadási szerkezetük, rászorultságuk miatt alapvetően három fogyasztási csoport (élelmiszerek, gyógyszerek, lakhatással kapcsolatos kiadások) befolyásolja.
E három kitüntetett termék- és szolgáltatáscsoport aránya a nyugdíjas fogyasztói kosárban mintegy 62 százalékos, míg a lakosság egészének fogyasztói kosarában 47 százalékos. 2010-ben a fogyasztói árindex számításához a 2008. évi fogyasztási szerkezetet használták.