Részben állami támogatással több száz vendégvonzó beruházás történik a jövőben a 2016 óta sorra kijelölt turisztikai fejlesztési térségekben, a későbbiekben pedig más területeken is; a 2030-ig megvalósítandó stratégia támogatására 828 milliárd forintos költségvetési forrást biztosítottak. Az eddigi kormánydöntések alapján ezen térségek a Balaton, a Sopron–Fertő-vidék, a Tokaj, Felső-Tisza és Nyírség körzet, a Dunakanyar, valamint a Debrecen, Hajdúszoboszló, Hortobágy és Tisza-tó környéke.
Balaton
A hét elején bemutatkozó Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia 2030 szerint a Balaton-régió hazánk legkedveltebb úti célja, ahol a legnagyobb forgalom – jellemzően a családi vízparti üdülések piacán – a nyári szezonban tapasztalható. A több mint hetven strand vízminősége és szárazföldi szolgáltatásai szinte mindenhol kiváló minősítésűek, családbarát strandjaival, élményfürdőivel, wellness-szolgáltatásokkal a magyar tenger kedvelt nyaralóhely. Ősszel és tavasszal leginkább az aktív kikapcsolódás lehetőségei vonzzák a turistákat, emellett a gasztroélmények, a borturizmus és az – elsősorban a térség nyugati területén elérhető – gyógy- és egészségturisztikai szolgáltatások adják a fő kínálatot.
A fejlesztési elképzelések szerint komplex infrastruktúra- és attrakciófejlesztésekkel változatos programokat, az egyes évszakokhoz igazodó turisztikai kínálatot ígérő desztinációvá válik a térség. A kormány szándéka az, hogy a Balaton a belföldi és nemzetközi piacon is prémium márkává váljon, amely önmagában is képes vonzani az utazókat. A jövőben továbbra is a vízparti, családi üdülés lesz a Balaton fő vonzereje, ám emellett a magasabb jövedelmű vendégek elérése és a szezonalitás csökkentése érdekében a kulturális és a borturizmusban minőségi fejlesztések történnek.
Sopron–Fertő-térség
A területnek – kiváló adottságai ellenére – nincs markáns élménykínálata. Sopron továbbra is hordozza a hűség városa képet, a látogatókat főként a történelmi környezetben tett séták, ezenkívül nyaranta a VOLT fesztivál hangulata vonzza. A Fertő tó hazai szakaszának élményígérete jobbára keveredik az osztrák oldal által kínált kerékpáros túrákkal, vízparti élményekkel.
Jellemző a térségben az egészségturisztikai kínálat is, a fő vonzerő elsősorban a Bükfürdői Gyógy- és Élménycentrum, a hegykői és a balfi gyógyfürdő, valamint a Sopronban elérhető orvosi és szépészeti szolgáltatások. A gyógyszolgáltatásokat kiegészíti egyrészt a térség világörökségi címet viselő csodálatos tája, valamint a történelmi és kulturális örökség, mint Sopron, Fertőd – Esterházy-kastély, Nagycenk – Széchenyi-kastély.
A soproni borvidék vonzereje egyelőre nem elég hangsúlyos, ennek a jövőben nagyobb figyelmet szentelnek. A térségben jelentős minőségi előrelépést vár a kormány annak hatására, hogy a fejlesztések során megerősödik a kulturális és egészségturisztikai kínálat, és olyan beruházásokat is végrehajtanak, amelyek egyedivé teszik a desztinációt – így a hagyományok tisztelete mellett innovatív, újszerű élményekkel is gazdagodhat a látogató. A térség bejárhatósága kerékpárral, autóval is könnyűvé válik, illetve a vízi sportok új lehetőségként színesítik majd a Fertő tó magyarországi szakaszát.
Tokaj–Zemplén-térség – Tokaj, Felső-Tisza, Nyírség
Aki erre a környékre látogat, elsősorban a borgasztronómiai, a kulturális és aktív kikapcsolódás lehetőségeit keresi. A világörökségi tokaji borvidék belföldön és a nemzetközi piacon is meghatározó hívószó, ezért a tokaji bor méltó kiindulási alap a garantált élményt nyújtó túrákhoz. Tokaj mellett Mád, Tállya, Tarcal a jelentősebb település ebben a desztinációban, ahol több kiemelkedő borászat kínál prémiumkategóriás borkóstolós programot és dűlőtúrát, kulináris attrakciókat.
A természet szintén rengeteg kirándulót vonz a Tokaj–Zemplén-térségbe, mely versenytársainál sokkal vadregényesebb, érintetlenebb. Jelentős kéktúraszakasz húzódik erre. A tiszai hajózás, a Bodrog folyón történő kishajós közlekedés mind vonzó kikapcsolódást kínál. Füzér vára, a regéci vár, Boldogkő vára, a Károlyi-kastély, a sárospataki Rákóczi-vár szinte kötelező látnivalói a térségnek. A kulturális vonzerő része a hollóházi porcelán, a Kazinczy Nyelvészeti Múzeum, a Vizsolyban található legrégebbi Biblia is, emellett fontos vallási csomópont Sárospatak.
A stratégia szerint manapság mégis elmarad a várttól a világörökségi státussal bíró tokaji borvidék turisztikai népszerűsége. A fejlesztések célja ezért az, hogy segítse a prémiumminőségű, borfogyasztásra, -kóstolásra épülő programkínálat bővülését. A jövőben fókuszba állítják az aktív turisztikai kínálatot is, erősen építve a Zemplén Kalandpark adrenalinszintet emelő szolgáltatásaira és a nemzetközi érdeklődésre is számot tartó, újonnan épülő függőhídra. Tokaj és a Zemplén a fejlesztési szemléletben együtt szerepel.
Hogy a Felső-Tisza vízi élményei, érintetlen természeti kincsei, középkori templomai, különleges pálinkái és hagyományos vendégszeretete vonzóbbá váljon, javítják a hagyománnyá vált tiszai vízitúrázás feltételeit is. Az egész évben érezhető vendégforgalmat generáló kulturális turizmus fejlesztése mellett az egészségturizmusra is nagyobb figyelem jut, emellett szálláshelykapacitás-fejlesztések és -bővítések is megvalósulnak.
Dunakanyar
A térségnek egyrészt jelentős a kulturális kínálata, amelynek gerincét Esztergom, Visegrád, Szentendre és Vác, azok hangulatos utcái, a fellegvár, a királyi palota és az esztergomi bazilika adják. Másrészt a Duna, valamint a Pilis és a Börzsöny olyan vonzerők, amelyek a természetjárást, aktív turizmust teszik lehetővé. Szentendre művészetekhez köthető kínálatával, szerb kötődéssel, hangulatos utcáival, Budapesthez való közelségével népszerű úti cél a fővárosba érkező külföldiek és a budapestiek számára is. Visegrád fő vonzerejét a fellegvár, a Salamon-torony és az alsó vár adja, Esztergom pedig méltán büszke egyházi és történelmi emlékeire.
A Pilis- és Börzsöny-hegység adottságainak köszönhetően a térség népszerű kirándulóhely és kerékpáros-paradicsom, amelyet erősít a PilisBike túrakerékpáros-útvonalhálózat. Az Eurovelo 6 átszeli a térséget, ma még jelentős infrastrukturális hiányosságokkal. A családoknak vonzerőt jelentenek az erdőt átszelő kisvasutak, amelyek sűrűsége itt a legnagyobb az országban.
A környék Budapest közelsége miatt szolgálja azt a célt, hogy a fővárosba érkező, jellemzően külföldi turisták tartózkodási idejét és költési hajlandóságát növelje. A térség része a Grand Budapest koncepciónak is, amelyben a külföldiek számára a vonzerő továbbra is a városok kulturális kínálata, XXI. századi megoldásokkal. A Dunakanyar önálló belföldi úti célként is bemutatkozik. Így egyszerre lesz a budapestieknek könnyen megközelíthető kirándulóhely, valamint a hazai és határon túli lakosok számára divatos új úti cél. Felmerülhet továbbá a komáromi erőd látványos, nagyobb volumenű, esetlegesen turisztikai témaparkként hasznosítható fejlesztése is.
Debrecen–Tisza-tó–Hajdúszoboszló térség
A térség főként gyógyfürdőivel vonzza a látogatókat, valamint Debrecen esetében a kultúra, városlátogatás is jellemző húzóerő. A nagyvárosi infrastruktúrát Debrecen biztosítja, cívisvárosi hangulatával, pezsgő diákélettel, kulturális vonzerőkkel, mint a nagytemplom, a Déri Múzeum, a Modem. A térségben továbbra is az egészségturizmus a fő vonzerő, ezt a debreceni repülőtér turisztikai lehetőségeinek kihasználásával fokozzák. A gyógyhelyi minősítésű Hajdúszoboszló és Debrecen fokozatosan négy évszakossá válik, és az időjárástól független attrakciófejlesztésekkel válik vonzóbbá a város és környéke.
Egyre hangsúlyosabb szerephez jutnak a szezonális rendezvények is. A nagyerdő és a Nagyerdei Kultúrpark több elemének és területének fejlesztésével új és megújított vonzerők jönnek létre. A kerékpárút-hálózat további fejlesztésével a Hortobágy és a Tisza-tó-térség újabb élményekkel gazdagítja a látogatókat. A Hortobágy-Tisza-tó-térséget a természeti vonzerőkön alapuló aktív és ökoturisztikai kínálat jellemzi.
Vitathatatlan vonzerő a Hortobágyi Nemzeti Park Látogatóközpont, a Körszín, a madárpark, a mátai lovasprogram, a Pusztai Állatpark, a Hortobágyi Vadaspark, a halastavi kisvasút, a Kilenclyukú híd, a hortobágyi lovasnapok és a hídi vásár. A térségben tervezett fejlesztésekkel teljessé válik a hortobágyi világörökségi kínálat. Emellett a desztináció nemzetközi hírnévre tesz szert egyedülálló ökoszisztémája miatt. Fontos célponttá válik az egészséges életmódot, a kerékpározást és a túrázást kedvelő családoknak, a Tisza-tavi Ökocentrum pedig kiemelt szerepet tölt be a környezettudatos generációk nevelésében.
Bővülhet a pályázók köre
Minden idők legnagyobb szálláshelyfejlesztési programja kezdődött október 5-én a Kisfaludy szálláshelyfejlesztési konstrukció első felhívásainak megjelenésével. Három kiírásra tegnaptól lehet beadni a támogatási igényeket: országosan panziók számára, illetve Tokaj-Hegyalja, a Felső-Tisza és a Nyírség szálláshelyeinek fejlesztésére, létesítésére. Az új kormányrendelet mostantól még szélesebbre nyitja a vissza nem térítendő támogatási forráshoz való hozzáférést azok előtt, akik bővítenék, fejlesztenék panziójukat. Egy friss kormányrendelet módosította a panziókra vonatkozó szabályt. Eszerint üzletileg is fenntarthatóbb, 25 szobás méretben határozták meg a szállástípus felső kapacitáshatárát a korábbi tíz szoba helyett. Ezzel lehetővé tette a kormány, hogy a legelterjedtebb szálláskategóriában lényegesen többen tudjanak pályázni a színvonalemelő, kapacitásbővítő beruházásokra. A kormányrendelet – a minőségi szolgáltatások érdekében – megerősítette azt a korábbi szabályt, miszerint a panzióknak kötelező például reggelit adniuk.