– Az egyik legfőbb kérdés, ami a Földet a gazdáknak program kapcsán az elmúlt hetekben megfogalmazódott, hogy miért pont most és miért ilyen gyorsan szeretne „megszabadulni” földjeitől az állam?
– Fontos leszögezni, hogy az állam nem megszabadulni akar a termőföldtől, hanem azt a gazdák, a családi gazdaságok szolgálatába szeretné állítani. Most pedig egy olyan időszak közepén vagyunk, amikor jelentős európai uniós források állnak rendelkezésre. A közvetlen, termelést segítő támogatások és a fejlesztési pénzek is arra ösztönzik a gazdákat, hogy megerősítsék a birtokukat, a fiatalokat pedig arra, hogy új gazdaságot hozzanak létre. Ebben a történelmi pillanatban döntött úgy a kormány, hogy az európai uniós források mellé a megfelelő területet is biztosítja a fejlődéshez. A cél a stabilitás, a kiszámíthatóság és a tervezhetőség. Az egészséges birtokrendszer kialakítása a fejlesztések szempontjából elengedhetetlen, elaprózott és bérelt területeken sem az öntözéshez szükséges beruházásokat, sem új ültetvény telepítését nem indíthatják el a gazdálkodók.
– A magyar gazdatársadalom – az uniós átlaghoz hasonlóan – elöregedőben van. A fiataloknak milyen lehetőséget nyújthat a program?
– Nem véletlen, hogy az előző támogatási időszakban és a most induló pénzügyi ciklusban is komoly összeget különítettek el a fiatal gazdálkodók támogatására. Hiszem azt, hogy a fiatalok értik a kormány üzenetét, amely szerint az állam a partnerük és azt akarja, hogy boldoguljanak. Egyre több olyan fiatal van, aki az egyetemi évei alatt is arra készül, hogy a tanulmányai lezárása után visszatér a családi gazdaságba, az egyetemen szerzett tudást pedig ott kamatoztatja. Van tehát utánpótlás, és van érdeklődés a földek iránt, mert azt minden ember érzi, hogy most ez a hét év az, amikor meg tudjuk alapozni a jövőt.
– Korábban nagyon sok kritika érte a programot. Az egyik ezek közül, hogy most azért akarja a kormány „odaadni” a földet a gazdáknak, mivel hamarosan kiderülne, hogy nem tudják vállalni a haszonbérleti szereződésben vállalt feltételeket. Helytálló ez a vélekedés?
– Először is: az állam nem odaadja a földet, hanem értékesíti. Ez egy nagyon komoly különbség. Földet pedig csak a jelenleg is érvényes földforgalmi törvény alapján szerezhet valaki. Ugyanakkor jóindulatot ellenzéki országgyűlési képviselőktől ilyen kérdésekben nem várhatunk és nem is várunk el. Ezek a vádak a valósággal nincsenek köszönőviszonyban. Ugyanis mik a tények? Ha valaki aláír egy szerződést, az abban vállalt feltételek betartását az arra hivatott hatóságok ellenőrzik. Ha nem teljesülnek a vállalások, akkor – ahogyan ez korábban számtalan alkalommal megtörtént – szankcionálják a bérlőt: bírságot szabnak ki, vagy adott esetben felbontják a szerződést. Ez a rendszer most sem változik.
– Pontosan milyen feltételekkel szerezhetnek most termőföldet a gazdák?
– A jelenleg hatályos törvény alapján a helyben lakó földműves az összes törvényben foglalt feltétel megléte esetén vásárolhatja meg a földet egy árverés során. Ehhez az állam biztosítja, hogy az adásvétel nyilvánosság előtt, követhető módon történik, a törvényeknek megfelelően. A licit minden esetben a helyben kialakult ár tíz százalékkal növelt összegén indul.
– Hol lesznek az árverések és milyen szabályok vonatkoznak majd a licitre?
– Az árverés részletes szabályait, a helyét, a módját a most születendő, reményeink szerint hamarosan megjelenő kormányrendelet határozza meg. Ugyanakkor az már most biztosan kijelenthető, hogy korrekt és hosszú távon is minden szempontból kifogásolhatatlan eljárásban kívánjuk a földet értékesíteni. Az árverésre szabályozott eljárás keretében, a megyei kormányhivatalok által kijelölt helyiségekben kerül sor. Az ügyfél ügyvéddel jelenik majd meg, az árverés szabályszerűségét pedig közjegyző hitelesíti. A licit résztvevőinek igazolniuk kell, hogy rendelkeznek földszerzési képességgel – vagyis helyben lakó földművesek –, kaucióként befizették az adott táblára vonatkozó meghirdetett vételár 10 százalékát és a 30 ezer forintos részvételi díjat. Erre azért van szükség, hogy az árverést kellőképpen komolyan vegyék a felek.
– A Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek (NFA) milyen szerepe lesz az árveréseken?
– Az NFA a kormány felhatalmazása alapján szervezi meg a liciteket, az előkészítője és a motorja ennek a programnak.
– Összességében 360-380 ezer hektárnyi állami földet érint a program, ami az ötmillió hektáros teljes hazai földvagyonhoz képest nem tűnik nagy számnak. Ugyanakkor csaknem 50 ezer parcelláról van szó, amit egy nemrég közzétett kormányhatározat szerint az év végéig meg kell hirdetni és az árveréseket le kell bonyolítani. Képes lesz erre az intézményrendszer?
– Azt tudni kell, hogy nemcsak árverés útján értékesítjük a földeket. A három hektár alatti területeket az NFA saját hatáskörben – elnöki döntés alapján – adja el. Ez a sok apró parcella összességében 60 ezer hektárt tesz ki, az árveréseket tehát mintegy 300 ezer hektár esetében kell lebonyolítani. Az illetékes szakemberek, hivatalok és minisztériumok szakemberei erre felkészültek, az informatikai háttér adott, a rendszer működőképes. December 31-ig pedig nem a teljes adásvétel történik meg, hiszen az árverések után az eredményt hatvan napra kifüggesztik, a szerződéskötésre is csak ez után kerül sor.
– Hogy kapcsolódik a programhoz az osztatlan közös tulajdon felszámolása, amire nemrég egy külön programot indított el a szaktárca?
– A most meghirdetendő állami földek, parcellák esetében is előfordul, hogy egy osztatlan közös tulajdonú parcella mellett vagy éppen valahol közötte helyezkedik el. Ezekkel az értékesítésekkel az osztatlan közös rendezése is felgyorsul, ami nagyon fontos célja a hazai birtokpolitikának. Ha azt akarjuk, hogy versenyképesebb legyen a magyar mezőgazdaság, ahhoz a birtokokat is rendezni kell. Az egységes, egybefüggő parcellák nemcsak az öntözésfejlesztés, hanem a művelés szempontjából is fontosak.
– Van már valamilyen becslés arra nézve, hogy az állami földek értékesítési programja mennyibe kerül majd?
– Ahogy a rendszer összeáll, úgy jelennek meg a költségek is. Erre a kormány a megfelelő forrásokat biztosítja. Ez állami feladat, amit az adott tárcák költségvetéséből kell finanszírozni.
– Sokszor, sok helyen cáfolták már azt az ellenzéki vádat, hogy a földprogram meghirdetésével a haveroknak akarják átjátszani a területeket. Többek közt ön is elmondta már, hogy a rendszert úgy dolgozták ki, hogy ne adjon lehetőséget a visszaélésekre. Ennek ellenére vannak még olyan kiskapuk, amelyeket be kell zárni a készülő kormányhatározattal?
– Szakértői szinten nagyon komoly háttérmunka zajlott a tervezet előkészítése során, pontosan azért, hogy a rendszer korrekt módon működjön és a kiskapuk a spekulánsok előtt bezáruljanak. Nyilván abszolút biztonság nincs, tízezer esetből biztos vagyok benne, hogy egy problémás adásvételt találunk majd. De ez nem azt jelenti, hogy a rendszer ne lenne korrekt. Nem véletlen, hogy az árverések szigorú kontroll mellett folynak majd. Eleve azt szeretnénk üzenni a spekulánsoknak, hogy jobban járnak, ha távol maradnak.
– Azok a résztevők, akik nem elégedettek az árverés eredményével, élhetnek-e a fellebbezés lehetőségével?
– Az árverésre vonatkozó szigorú szabályok épp azt a célt szolgálják, hogy később ne merülhessen fel kérdés az eredmény jogszerűségét illetően. Ugyanakkor a licit utáni hatvan nap alatt, amíg ki van függesztve az adásvétel, még megváltozhat az eredmény. Ha ez idő alatt jelentkezik az elővásárlásra jogosult gazda, és megadja a liciten kialakult legmagasabb ajánlott összeget, akkor az övé lesz a parcella. Ha pedig időközben kiderül, hogy az árverés nyertese – az előzetes kontroll ellenére – nem felel meg a földszerzési előírásoknak, akkor a kauciót elveszítve nem veheti meg a földet, az a liciten a második legnagyobb összeget kínáló vásárlóé lesz.
– A föld húsz évig nem elidegeníthető, viszont öröklés útján továbbadható a közvetlen családtagoknak. Az örökösöknek földművesnek kell lenniük?
– A tulajdonos halála esetén a közvetlen hozzátartozók örökölhetnek, akik az örökséggel együtt a kötelezettségeket is vállalják. Itt egy rendezőelv van: örökölni is csak úgy lehet, hogy az örökös a gazdálkodást, a föld művelését is továbbviszi. Ellenkező esetben az állam élni fog a visszavásárlási jogával.
– A hitelprogram kapcsán egyelőre nincs túl sok információnk. Az sem tisztázott például, hogy önrészre szükség lesz-e a földvásárláshoz.
– Minden gazdának egyenlő esélyt szeretnénk biztosítani a földszerzéshez, ezért azok a földművesek, akiknek a pénzügyi háttere nem olyan jó, a Magyar Fejlesztési Bankon (MFB) keresztül kedvezményes hitelt vehetnek fel. A hitelprogram a rendszer egyik legfontosabb eleme, amelynek részletein jelenleg is dolgozik az MFB. Ezért a pontos feltételeket egyelőre nem ismerjük, ahogy azt sem tudni ma még, hogy a fejlesztési bank milyen közreműködő pénzintézeteket von be a programba. Azonban az már egyértelmű, hogy 20 éves futamidő mellett, 2,5 százalékos teljes hiteldíjon belül vehetik igénybe a gazdálkodók, a kölcsön fedezete pedig a termőföld lesz. A vásárláshoz húszszázalékos önerőre lesz szükség, a vételár legfeljebb nyolcvan százaléka fedezhető hitelből.
– Ezzel a földeladással az állam gyakorlatilag az összes bérbe adható termőterületétől megválik. Mi lesz ezután az NFA sorsa? Szükség lesz-e a komoly költségvetési terhet jelentő intézményrendszer további fenntartására?
– A Földet a gazdáknak program a teljes állami földvagyon csupán 15 százalékát érinti. A mintegy 1,2 millió hektár erdő, a 450 ezer hektár természetvédelmi terület, valamint az oktatási, kutatási intézmények, a közszolgáltatók kezelésében lévő területek továbbra is állami tulajdonban maradnak. Ezen területek hasznosításáról és felügyeletéről változatlanul az államnak kell gondoskodni.