Az internetes szolgáltatások használatát illetően Magyarország eredménye meghaladja az uniós átlagot az Európai Unió digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatója (DESI) szerint. Az Európai Bizottság közleménye rámutat, hogy a magyar internethasználók 84 százaléka használ közösségi hálózatokat, ami a második legmagasabb arány az EU-ban, az uniós átlag 65 százalékos. A magyar internetezők 85 százaléka olvas online híreket – az EU átlaga 72 százalék – és 59 százalékuk bonyolít videóhívásokat, míg az uniós átlag 46 százalék.
Az elmúlt néhány évben Magyarország átlagos ütemben fejlődött a digitalizáció terén, 2018-ban az uniós tagállamok között a 23. helyen áll. Jól teljesít, a tagországok között a 18. helyen áll az összekapcsoltság területén, ami a nagy sebességű és szupergyors széles sáv elterjedtségének köszönhető – idézte a jelentést az MTI.
Azonban a humán tőke területén Magyarország eredménye elmarad az átlagtól: a tagországok között a 21. helyre került, mert a lakosság fele nem rendelkezik alapszintű digitális készségekkel, és alacsony a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika területén végzett hallgatók száma. Noha az információs és kommunikációs technológiák üzleti használata javult, a magyar vállalkozások még távol állnak attól, hogy maximálisan kihasználják a digitális lehetőségeket. Javult a helyzet viszont a digitális közszolgáltatásoknál, beleértve az e-egészségügyet is.
Az unió egészét tekintve a hálózati összekapcsoltság javult, de továbbra sem elégséges a gyorsan növekvő szükségletek kielégítéséhez. Lassú növekedésnek indult a digitális szakértők száma is, ugyanakkor az európaiak 43 százaléka még mindig nem rendelkezik alapvető készségekkel.
Folyamatos a vállalkozások digitalizálódása is, és az európaiak egyre többször vesznek igénybe online közszolgáltatásokat. Kiemelték: az EU egészének javítania kell a teljesítményét ahhoz, hogy világszinten versenyképes legyen. Ehhez fontos a digitális egységes piac gyors kiépítése.