A jövő héten ismét kötvénykibocsátást tart Magyarország Kínában – tudta meg a Magyar Idők. Mint azt lapunknak Chu Furong, a Bank of China európai pénzpiaci intézményekért felelős ügyvezető igazgatója tegnap elmondta, jövő hétfőn kétmilliárd jüan értékben dob piacra kötvényt a magyar állam Kína belső kötvénypiacán.
Ezzel az újabb, úgynevezett pandakötvény-értékesítéssel hárommilliárd jüanra, napi árfolyamon nagyjából 123 milliárd forintra nőhet kínai belpiaci kitettségünk. Korábban Magyarország már sikeresen értékesített ügynevezett dim sum kötvényt is Kína másik, offshore piacán, így mindkét terepen jelen van.
A várható kibocsátás azt jelenti, hogy Magyarország kihasználja a teljes hárommilliárdos kibocsátási licencét, aminek értelmében először tavaly nyáron tudott kibocsátóként megjelenni az ázsiai ország belpiacán. Erre az eredeti elképzelések szerint 2019 első feléig lett volna lehetősége az államadósság-kezelőnek. A korábbi tervek szerint az állam várhatóan megújítja kibocsátói engedélyét, erről azonban jelenleg nincs biztos információnk.
Magyarország a régióból elsőként jelent meg Kínában kibocsátóként a 2016-os dim sum kötvénnyel, és az első ország volt, ami a pandakötvény-értékesítéssel mindkét területen szereplővé tudott válni.
Mint azt lapunknak korábban illetékesek a kormányzat és az adósságkezelő részéről elmondták, elsődlegesen a piac tesztelése, feltérképezése volt a cél, korábban még nem számoltak Ázsiával az államadósság finanszírozása szempontjából jelentős forrásbevonási területként. A kínai jelenlét elsősorban egy lehetőség arra az esetre, ha hagyományos piacainkról bármilyen okból nem tudnánk pénzhez jutni. Ilyen esetben ott van Ázsia mint alternatíva.
Kína csak nemrég nyitotta meg a belső piacát a külföldi kibocsátók előtt, azelőtt csak offshore értékesítésre nyújtottak lehetőséget. Azonban a pandakötvényeket kedvezőbb feltételekkel lehetett eladni, így jelentős volt a nemzetközi érdeklődés, ami végül a piacnyitáshoz vezetett.
Mint azt kérdésünkre Chu Furong elmondta, mostanra már egyre közelebb kerülnek a hozamszintek. Ezzel egybevág, hogy a kormányzati álláspont szerint nincs egy esetleges újabb kibocsátás esetén preferált piacunk Kínában, mindig az aktuálisan jobb feltételeket választja forrásbevonáshoz az adósságkezelő.
Az állam finanszírozásában eddig is stratégiai cél volt az ázsiai jelenlét kiépítése, illetve fenntartása. Utóbbira példa másik távol-keleti piacunk, Japán, ahol tavasszal tíz év után Magyarország devizakötvényt bocsátott ki 30 milliárd jen értékben.
Az úgynevezett szamurájkötvény nem képvisel jelentős összeget az állam finanszírozásának egészéhez mérten, viszont fontos alternatív forrás lehet. Kína esetében a jövő heti értékesítéssel már nagyjából 200 milliárd forintnyi kötvényeladásról lehet beszélni, ez már jelentősebb tétel, az össztermék nagyjából fél százaléka.
Az amúgy is épülő kétoldalú kapcsolatok fejleményeként tegnap Kelet-Közép-Európában az első tőzsdei bevezetését jelentette be a Bank of China, a pénzintézet jüanalapú strukturált kötvényekkel jelent meg a Budapest Értéktőzsdén (BÉT).
Mint azt Végh Richárd, a BÉT elnök-vezérigazgatója a termék bejelentésekor elmondta, jelenleg a tőzsdei forgalomnak nagyjából a felét intézményi befektetők adják, ezek között is túlsúlyban vannak az amerikaiak, míg az ázsiai szereplők arányaiban csekély súlyt képviselnek.
Ebben a BÉT is szeretne változást elérni, többek között a mostani és az esetleges jövőbeni újabb termékek megjelenésével a hazai kereskedésben.