Az Élni és dolgozni a digitális világban című rendezvénynek a tudásmegosztás mellett fontos célja volt, hogy teret engedjen egy előkészítés alatt álló oktatási program tartalma megvitatásának is.
Az FTI a korábbi években már sikeresen indított a témához szorosan kapcsolódó képzést atipikus oktatási formában. Ez kiváló alapot teremt a Pannon Egyetem nagykanizsai campusa által tervezett új, diplomásoknak szóló Ipar 4.0 menedzsment két féléves programja számára.
A rendezvényen az Ipar 4.0 kihívásait mutatta be Lepsényi István, gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkár.
– A kormány által 2016-ban elfogadott Irinyi-tervben minden ipari területen megjelent a digitalizáció mint legfontosabb összetevő – mondta az államtitkár, felidézve, hogy hét stratégiát dolgoztak ki: a járműgyártásét, a honvédelmi iparét, az infokommunikációét, a zöldtechnológiákét, az egészségiparét, az élelmiszeriparét, valamint a speciális gépgyártásét.
Mindennek az összefogó része a digitalizálás, a negyedik ipari forradalom, amelyet Ipar 4.0-nak hívunk. Az államtitkár két számot idézett fel annak szemléltetésére, mivel jár a virtuális és a fizikai világ összeolvadása.
Az egyik az internettel összekapcsolt eszközök száma, ami 2020-ra minden jel szerint eléri az 50 milliárdot. A másik pedig az, hogy az évtizedben összegyűjtött információ mennyisége meghaladja majd azt az adattömeget, amelyet az emberiség teljes történelme során halmozott fel.
Mindez a termelékenység növelését célozza: mára jelentősen csökkent a gépsorok állásideje, a termékek piacra kerülési ideje vagy a karbantartási költségek – említett néhány példát az elért eredményekre az államtitkár.
Lepsényi István megjegyezte ugyanakkor, hogy a rendelkezésünkre álló adatok kihasználtsága jelenleg 15 százalékon áll, Magyarország pedig elmaradt valamennyire az uniós átlagtól. A fennmaradó adatmennyiség felhasználási módjának felkutatására létrejött a Nemzeti technológiai platform, amely más nemzetközi platformokkal is együttműködik.
Ez egyaránt segítségére van a kormányzatnak és a piaci szereplőknek, tagjai nagy- és kisvállalatok, egyetemek és kutatóközpontok. Munkacsoportjai többek között a stratégiai tervezés, a foglalkoztatás és az oktatás területén kezdtek el dolgozni.
Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a magyarországi GDP-t nagyjából fele-fele arányban állítják elő a kis- és a nagyvállalatok. Míg a legkisebbeknél a digitalizáció alkalmazása csupán esetleges, a nagyok teljeskörűen használják az új technológiákat.
A felmérések szerint a cégek 59 százaléka végez valamilyen adatgyűjtést, ezek 35 százaléka ki is értékeli az információkat, intelligens megoldást pedig 14 százalékuk alkalmaz.
Mindez azt mutatja, hogy az Ipar 4.0 által nyújtott lehetőségek kiaknázása elég visszafogott. Éppen ezért újonnan kidolgozott fejlesztési stratégia kerül hamarosan a kormány elé a vállalkozásfejlesztés, a logisztika és gyártás, a munkaerőpiac, a kutatás-fejlesztés és innováció, valamint az ezek háttereként szolgáló ökoszisztéma megteremtése céljából.
A kitörési pontok egyike Lepsényi István szerint az oktatás, a másik pedig a gyakorlat. Jól látszik, hogy a gazdasági fejlődéshez elengedhetetlenek az egyetemek, tudásközpontok.
A felsőoktatási intézmények és a vállalatok kapcsolatai egyre erősebbek, hiszen így valósulhat meg a tudás kétirányú áramlása. Emellett tudásverseny is zajlik köztük, ezért új oktatási diszciplínákra van szükség: fejleszteni kell a kreativitást, de a társadalmi intelligenciát, a természettudományok oktatását is.
A válaszok pedig érkeznek az egyetemek részéről, egyre több, az Ipar 4.0-hoz kapcsolódó képzés indul – fejtette ki az államtitkár.