Október elejére készülhet el az a konkrét javaslatokat tartalmazó csomag, amelynek célja, hogy a következő években jelentősen javuljanak hazánk versenyképességi mutatói – tudta meg a Magyar Idők.
A csomagban foglalt intézkedéseket ugyanakkor több fórum is megtárgyalja, ezt követően fogadhatja el a kormány, majd az Országgyűlés a szükséges módosításokat, így a konkrét intézkedések várhatóan csak 2019-től lépnek életbe. A versenyképesség növelését célzó javaslatcsomag a kormányalakítás óta napirenden van, az irányokat az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Magyar Nemzeti Bank bevonásával jelölik ki.
Habár a konkrét intézkedésekről eddig kevés szó esett, a legfőbb irányokat már meghatározták. Az egyik elsődleges feladat a termelékenység és hatékonyság növelése, amely érdemben hozzájárul a gazdaság teljesítményéhez. A hazai mikro-, kis- és középvállalkozói szektor fejlesztése pedig az egyik legfontosabb szempont.
Hazánk fenntartható fejlődésének érdekében tehát a kkv-k megerősítése kiemelt feladata a versenyképességi csomagnak, erre a javaslatok külön stratégiát tartalmaznak. A terv, hogy a kkv-k termelékenységét tartósan évi hat százalékkal emeljék. A célok között szerepel a vállalatméret, vagyis a kis- és középvállalkozók arányának növelése a mikrocégek fejlesztésével.
Csökkenteni kell emellett a multik és a kicsik közötti bérkülönbségeket, létre kell hozni a megfelelő vállalkozói ökoszisztémát, emellett támogatni és képezni kell a fiatal vállalkozókat. A cégek adózási könnyítésekre, egyéb támogatásokra is számíthatnak. Fontos lépés lehet az innovatív megoldások ösztönzése, valamint a képzés és a humán tőke fejlesztése. Ide tartozik a kkv-k exportarányának növelése, a pénzügyi finanszírozás erősítése is.
Az októberben várható versenyképességi javaslatcsomag már tartalmazza azokat a konkrét intézkedéseket, amelyek az előbb említett célokat segítik. Az MNB javaslatai között szerepel többek közt a bér- és beruházásfejlesztő támogatások bevezetése, a kkv-knál a munkát terhelő adók további könnyítése, az eljárások jelentős leegyszerűsítése, fejlesztési alapok létrehozása, valamint a beruházások elszámolhatóságának növelése.
A hazai kkv-szektor fejlesztése régóta napirenden van, mivel sok cégnek alacsony a termelékenységi mutatója, ráadásul jelentős részük csak a belföldi piacra termel. Ezenfelül újabb teher a minimálbér jövőre várható szintén jelentősebb emelése is.
A versenyképességi csomag nem csak a hazai kkv-k fejlesztésére kínál megoldást. A gazdaságfejlesztés irányai között szerepel a gazdaságot segítő hatékony állam. A költségvetési fegyelem megtartására, a termelékenység növelésére, az adóék további csökkentésére, a feketézés visszaszorítására, a rugalmas foglalkoztatási formák meghonosítására, valamint a szak- és felnőttképzésben részt vevők számának növelésére kiemelt figyelmet fordíthat a csomag.
Nem halasztható a korszerűsítés
A kormány gazdaságfejlesztési stratégiájában kiemelt feladat az innovatív kis- és közepes vállalkozások támogatása – hangsúlyozta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter egy nemzetközi szakmai rendezvényen. Palkovics László a távirati iroda közlése szerint kiemelte, a vállalkozókat a kormánynak a törvényi lehetőségek megalkotásával, a felsőoktatásnak pedig a színvonalas tudás biztosításával kell támogatnia. A robotizáció jelentőségét jól mutatja, hogy a magyar vállalkozások eredményessége elmarad az uniós átlagtól, de a munkanélküliség csökkentése terén a legsikeresebb EU-tagállam, az egyetemet végzettek körében gyakorlatilag teljes a foglalkoztatottság.