Elbukott Ausztria keresete, amellyel az Európai Bíróságon támadta meg az Egyesült Királyság Hinkley Point C atomerőművi beruházásának körülményeit. A törvényszék tegnap jóváhagyta az Európai Bizottság korábbi határozatát, amely szerint az Egyesült Királyság megalapozottan nyújtana pénzügyi támogatást az új atomenergia-termelő kapacitások létrehozása érdekében. A Hinkley Point C erőművet a tervek szerint 2023-ban helyezik üzembe, a tervezett üzemideje hatvan év.
Ausztria azon érvét illetően, miszerint a Hinkley Point C-ben használt technológia nem új, a törvényszék megállapította, hogy sem az állami támogatásokra vonatkozó szabályok, sem az Euratom-szerződés nem követeli meg a technológiai innováció felhasználását.
Mindenesetre nem vitatott, hogy a használandó technológia fejlettebb, mint azon atomerőműveké, amelyeket felváltani hivatott. A törvényszék elutasította Ausztria azon érveit is, miszerint az Egyesült Királyság beavatkozása nem volt szükséges. A bizottság ugyanis helyesen állapította meg, hogy az állam közbenjárása kellett ahhoz, hogy megfelelő időben hozzanak létre új atomenergia-termelő kapacitásokat, így piaci kockázatokat küszöbölt ki.
Ausztria az EU törvényszéke előtt e határozat megsemmisítését kérte. Luxemburg Ausztria kérelmeinek támogatása végett, míg a Cseh Köztársaság, Franciaország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és az Egyesült Királyság a bizottság oldalán avatkozott be az eljárásba. Az uniós jóváhagyás hároméves átfogó vizsgálatot követően erősítette meg a brit atomerőmű-projekt uniós jóváhagyását.
Üdvözölte a döntést a paksi atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter. Süli János közleményében jelezte, hogy a bizottság álláspontját támogatva az eljárásba tagállami szinten Magyarország is beavatkozott, így a tegnapi ítélet ilyen formában a magyar támogató álláspont elfogadását is jelenti.
A miniszter szerint a törvényszék azzal, hogy Ausztria keresetét elutasította, igazolta, hogy az atomenergiá-nak fontos szerepe van és lesz is az Európai Unióban, megőrizve azt az alapelvet, hogy a tagállamoknak szuverén joga dönteni atomerőművek létesítéséről a villamosenergia-ellátás biztonságát és a klímavédelmet célzó energiapolitikai céljaik megvalósításához.
Határozatában a törvényszék rögzítette, hogy az Egyesült Királyságnak joga van ahhoz, hogy az atomenergia fejlődésének előmozdítását közérdekű célkitűzésként határozza meg, még akkor is, ha e célkitűzést nem követi az összes tagállam. Továbbá a határozat kiemeli: az időjárásfüggő megújuló energiaforrások – például a szélenergia – nem alternatívái az atomenergiá-nak azok bizonytalan, időszakos rendelkezésre állása miatt.
A brit állásponthoz hasonlóan a Paks II projekttel hazánk célja nukleáris termelőkapacitásaink hosszú távú fenntartása – hangsúlyozta Süli János –, és szén-dioxid-kibocsátástól mentes, folyamatosan rendelkezésre álló, olcsón termelő erőművel hozzájárulni a villamosenergia-ellátás biztonságához.
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés értelmében minden tagállamnak joga van arra, hogy meghatározza saját energiamixét, ennek alapja az egyes országok természeti adottságainak különbözősége. A magyar Országgyűlés 2009-től kezdve mindegyik parlamenti ciklusban megerősítette, hogy egyetért a jelenlegi atomenergia-termelés részarányának hosszú távú fenntartásával, hiszen így biztosítható a magyar lakosság és az ipar számára az olcsó és biztonságos villamosenergia-ellátás.