Közép- és hosszú távra szóló kormányzati programok kidolgozását sürgeti az Építési Vállalkozások Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ), amelyek építési-beruházási vonzata az építési ágazatot növekedési pályán tarthatja.
A szakszövetség lapunkhoz eljuttatott, Az építési ágazat 2018. évi súlyponti problémái és javaslatok ezek megoldásához című összegzésében ezek közé sorolja a 800 ezer lakást érintő panelprogramot, a 360 ezer üres lakás rekonstrukciós programját, a Modern falvak programot, az ivóvíz- és csatornarendszerek rekonstrukcióját, az M0-s körgyűrű bezárását, valamint a nagyvárosi közlekedést segítő infrastrukturális fejlesztéseket.
A dokumentum számos más javaslata is a kiszámíthatóságot szorgalmazza, hangsúlyozva a tényt, hogy 2015-höz képest 2016-ban 19 százalékkal visszaesett az építőipar termelési értéke, tavaly viszont csaknem 30 százalékkal meghaladta az előző évit.
– Az építési beruházások ilyen nagy mértékű ingadozását az ágazat csak komoly feszültségekkel tudja követni. Súlyos gondot okoz és irreális költségeket eredményez a vállalkozási aktivitás gyors csökkentésének vagy bővítésének piaci elvárása – fogalmaz az ÉVOSZ, éppen a kiszámíthatóság szempontjából üdvözölve például a több évre szóló adó- és járulékcsökkentéseket.
A tervezhetőség érdekében az ÉVOSZ beruházási kataszter vagy adatbázis kidolgozását javasolja a 2022-ig tervezett állami és önkormányzati beruházásokról a 2014–2020 közötti uniós pénzügyi időszak hátralévő részének fejlesztéseit szem előtt tartva. Különösen fontosnak nevezik a Modern városok program átlátható, időbeni ütemezettségét.
Szükségesnek tartják, hogy a kormányzat az uniós forrást is igénylő beruházásokat olyan mértékben készítse elő, hogy ajánlatkéréskor kiviteli terv mélységében pontosított feladatokra lehessen pályázni. Szerintük meg kellene teremteni a tervezői, beruházói és kivitelezői költségbecslések összhangját is.
Az ÉVOSZ mielőbbi kormányzati döntést vár arról, hogy az 5 százalékos forgalmi adó 2019. december 31-e után is fennmaradjon az új építésű lakásokra, s továbbra is lehetőség legyen az áfa visszatérítésére. Javasolják az engedély- vagy bejelentésköteles lakóingatlan-felújításoknál a felújítási áfaérték 30 százalékának számla alapján történő visszaigényelhetőségét is legfeljebb hárommillió forintig.
A Nemzeti épületenergetikai stratégiát alapul véve lakásfelújítási program kidolgozását vetik fel, és állami, illetve önkormányzati bérlakásprogram előkészítését és elindítását is szorgalmazzák. Hangsúlyozzák, hogy a lakásépítési és lakástámogatási programok csak akkor hatásosak, ha hosszú, legalább 8-10 éves időtávon kiszámíthatók, és forrás áll mögöttük.
– Az ÉVOSZ valamennyi, a 2015. év elején megfogalmazott, a lakásépítést szolgáló javaslatát befogadta a kormányzat és az Országgyűlés, az új jogszabályok és a kormányprogramok mentén a lakásépítés pedig 2017-ben tovább élénkült – emlékeztet a szakszövetség, amely úgy becsüli, hogy a tavaly megrendelt és kivitelezésbe vett lakóingatlanok száma jelentős bővüléssel mintegy 25-30 ezerre tehető. Ez szerintük előrevetíti a lakásépítési piac 2018–2020 közötti további dinamikus bővülését.
Az ÉVOSZ javaslatokat fogalmaz meg a kifizetések biztosítására is, rámutatva, hogy bár az elmúlt években a határidőt jóval meghaladó, késedelmes fizetések összértéke csökkent, de ma is jellemzők a piac minden területén. A benyújtott vállalkozói számlák ötöde továbbra sincs időben kifizetve, öt százalékuk pedig lánctartozásba kerül.