Horvátországban sem ismeretlen probléma az uniós országonként eltérő minőségű élelmiszerek jelenléte. Az Európai Unió Mezőgazdasági és Halászati Tanácsának hétfői ülésén déli szomszédunk is csatlakozott ahhoz a szlovák–magyar közös előterjesztéshez, amelyben jogi lépéseket kérnek az Európai Bizottságtól a probléma megoldásához. Most kiderült az is, hogy az Adria partján élő vásárlóknak is szemet szúrtak azok a minőségbeli különbségek, amelyeket akkor tapasztalnak, ha a Nyugat-Európában vásárolt árukat összehasonlítják az otthon kapható azonos márkájú termékekkel. Annak érdekében, hogy kiderítsék, van-e igazság a városi legenda mögött, Biljana Borzan, Horvátország Európai Parlamenti képviselője széles körű vizsgálatot kezdeményezett.
A Magyar Idők a Horvát Nagykövetségtől megtudta: a hatóság kérdőíves felmérést indított annak érdekében, hogy kiderüljön, a lakosság szerint mely termékkörökben indokolt a vizsgálat. A reprezentatív felmérés eredményeként 22 termék került górcső alá, amelyeket a szakemberek kémiai és érzékszervi szempontok alapján is megvizsgálnak, ahogyan azt is ellenőrzik, hogy a csomagoláson feltüntetett összetevők megfelelnek-e a valóságnak. Az élelmiszer-ügynökség kosarába több húsipari termék, néhány alapvető élelmiszer, alkoholmentes italok, sör, energiaital, édességek, haltermékek kerültek, emellett kávét, bébiételt, sós nassolnivalót, valamint különböző olajakat és zsiradékokat is vizsgáltak.
A nagykövetség tájékoztatása szerint a projekt második szakaszának előkészítése a vége felé közelít. Jelenleg azon dolgoznak az ügynökség szakemberei, hogy kiválasszák azokat a németországi és horvát laboratóriumokat, ahol a mintákat több szempontot figyelembe véve elemzik majd. Az eredmények várhatóan június végén látnak napvilágot.
A horvát vizsgálat jól illeszkedik ahhoz az ellenőrzés-sorozathoz, amelyet az elmúlt hetekben a régió tagállamai indítottak. Miután egy hónapja a szlovák agrárminiszter közölte: a vizsgálati eredményeik azt mutatják, hogy számos Nyugat-Európában kapható termék minősége eltér az azonos márkanéven Szlovákiában forgalmazott árukétól, nyilvánosságra kerültek a magyar élelmiszerlánc-biztonsági hatóság korábbi ellenőrzésének hasonló következtetései is. Ezt követően rendelt el először a cseh, majd a román tárcavezető hasonló vizsgálatot.
A multinacionális élelmiszergyártók tisztességtelen gyakorlata miatt legutóbb az EU mezőgazdasági és halászati tanácsülésén szólaltak fel a tagállamok. Az eltérő minőségre utaló vizsgálati eredményeket tartalmazó közös magyar–szlovák előterjesztéshez Horvátország mellett Csehország, Románia, Szlovénia, Bulgária, és Görögország is csatlakozott. Robert Fico szlovák kormányfő kezdeményezésére pedig nemrég a visegrádi országok vezetői is rendkívüli csúcstalálkozón vitatták meg az országonként eltérő minőségű termékek ügyét. A szlovák miniszterelnök szerint az élelmiszergyártók ilyen gyakorlata egyértelmű csalás, és ha Brüsszel nem tesz a helyzet megváltoztatásáért, Szlovákia európai polgári kezdeményezést indítványoz az ügyben.
A V4-találkozó után Orbán Viktor magyar miniszterelnök jelezte: az ügyben kettős mérce érvényesül az Európai Unió piacán, ebből a szempontból másodrendűeknek minősülnek Közép-Európa állampolgárai.
Lépéskényszerben a bizottság
Az EU állam- és kormányfői zárónyilatkozatban hívták fel a figyelmet a keleti és nyugati piacokon értékesített élelmiszerek kettős minőségének problémájára. Hölvényi György kereszténydemokrata európai parlamenti képviselő szerint az Európai Bizottságnak lépéseket kell tennie a sértő kereskedelmi gyakorlat megszüntetése és az élelmiszer-ellátási lánc jobb működése érdekében. Az viszont üdvözlendő, hogy az agrárminiszterek hétfői tanácsülésén magyar–szlovák kezdeményezésre kiemelt téma volt az élelmiszerek eltérő minősége.