– Egyre nagyobb az esélye annak, hogy a három hónapos betétet mint irányadó monetáris eszközt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) lecseréli valami másra, ugyanis ez egyre jelentéktelenebb szerepet játszik – írta a jegybank legutóbbi kamatdöntéséhez fűzött kommentárjában Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Mint azt Németh a Magyar Időknek kifejtette, biztosat nem lehet tudni arról, hogy mi venné át a helyét, elképzelhető, hogy csereügyletes termék válna a központi eszközzé, lévén ezt a piacot amúgy is fejleszteni igyekszik az MNB. Az elemző úgy látja, az is elképzelhető, hogy a hitelkamat válna a jegybanki politika központi elmévé, vagyis szakítva az eddigiekkel a jegybank aktív hitelezővé válna ahelyett, hogy kezelné a bankok betéteit.
Ugyancsak a három hónapos eszköz későbbiekben várható megszűnéséről írt Varga Zoltán, az Equilor technikai elemzője. Ő is azzal a lehetőséggel számol, hogy a jegybank átállhat az aktív, hitelezési oldalra, így a 2019-ben várható kamatemelési ciklus esetén nem kell tartani majd a jegybanki veszteségtől. Az MNB hónapról hónapra ráerősít iránymutatására, miszerint tartósan tartja a mostani, 0,9 százalékos alapkamatot. Ennek oka, hogy az alacsony kamatszinttel igyekszik élénkíteni a gazdaságot a kedvező hitelfeltételek biztosításával. Ugyancsak sok elemző vallja, hogy az MNB-nek önös érdeke is fűződik az alacsony kamatokhoz, lévén így tudja megakadályozni a forint – amúgy a gazdasági folyamatok alapján indokolt – erősödését, így pedig árfolyamnyereséget tud elkönyvelni. Amennyiben nem betétet kezel, hanem hitelez, ez a szempont megszűnik.
Az MNB azért kezdte el szűkíteni a pénzmennyiséget, amit a három hónapos betétben tarthatnak a bankok, hogy az a pénz is a gazdaságot támogassa, akár a finanszírozási feltételek javításával állampapír-vásárláson keresztül, akár többlethitelezéssel. Németh szerint szeptemberben tovább szűkíti a három hónapos eszközbe befogadtató banki pénz mennyiségét a jegybank. Ezután pedig azt is elképzelhetőnek tartja, hogy már ősszel bejelentik a betét megszűnését, és a szándékot, hogy a közeli jövőben az MNB aktív hitelezővé váljon. Szerinte azért is van erre esély, mert a nemzeti banknak fogy az ideje, hiszen a nemzetközi folyamatok, az amerikai, illetve az európai központi bankoktól várható monetáris politika Magyarországon is kamatemelésekhez vezet.
A hazai jegybanki gyakorlat már amúgy is sok szempontból eltér a hagyományoktól, ezt a piaci szereplők is megszokták. Egy jegybank esetében általában az alapkamat a legfontosabb mutató, ez azonban az MNB esetében máshogy van, sőt, a közgazdászok már legtöbbször csak legyintenek a kamatszintre, amit jelentéktelennek tartanak. A jegybanki beavatkozások eredményeként immár a bankközi, úgynevezett Bubor kamatláb a legfontosabb mérő. Ez jelenleg 0,15 százalék, ami Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint maradhat is a következő hónapokban.