Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a minap tette közzé legfrissebb becslését, amely rámutatott, hogy évente hétmillió ember hal meg amiatt, hogy szennyezett levegőt kénytelen belélegezni. A külső levegő szennyezettsége miatt 4,2 millióan vesztik életüket, míg 3,8 millió ember a háztartáson belüli, főzésből, fűtésből származó légszennyezés miatt halt meg tavaly. A halálesetek több mint kilencven százaléka alacsonyan vagy közepesen fejlett országokban történt, itt tíz emberből kilenc súlyosan szennyezett levegőben él.
A korábbi tanulmányok eredményeit a WHO adatai is alátámasztják: a nem fertőző betegségek kialakulásában jelentős szerepe van a szennyezett levegőnek. A haláleseteknél a szívproblémák 24 százaléka, az agyvérzések negyede, a tüdőproblémák 43 százaléka és a tüdőrák kialakulásának 29 százaléka a légszennyezettség számlájára írható.
– A hír nyomán megjelent cikkekben a hangsúly főleg a közlekedés okozta károsanyag-kibocsátáson volt, ami sok országban igaz is, de Magyarország szennyezett levegőjének nem ez a legfőbb oka – hívta fel a figyelmet a Magyar Energiahatékonysági Intézet ügyvezető igazgatója. Szalai Gabriella felidézte, hogy a Földművelésügyi Minisztérium, a Fűts okosan! kampány, az Európai Bizottság környezetvédelmi országjelentése, valamint az Energiaunió helyzetjelentése is mind arra mutat rá, hogy hazánkban a lakossági fűtés az egyik legjelentősebb légszennyező.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség becslése szerint 2013-ban Magyarországon közel 14 ezer olyan korai haláleset történt, amelyet a légszennyező részecskék, az ózon vagy a nitrogén-dioxid koncentrációja váltott ki. Mindez pénzügyi síkon is mérhető: a jelentés készítői úgy számoltak, hogy a légszennyezésből eredő egészségügyi költségek meghaladják az évi ötmilliárd eurót.
A megbetegedések miatt évente hárommillió munkanap vész el, aminek munkáltatókat terhelő költsége 239 millió euró. Az egészségügyet terhelő költség meghaladja a 18 millió eurót, a mezőgazdaság pedig 63 millió eurótól esik el évente a terméskiesés miatt.