A világhírű természettudós és ismeretterjesztő Sir David Attenborough-ról tavaly májusban egy még épülő kutatóhajót neveztek el – a nép vicces akaratával ellentétben. Az internetezők ugyanis a 200 millió angol fontból 2019-re megépülő, 125 méter hosszú technikai csodát Boaty McBoatface-re akarták keresztelni. A különös névre tízszer annyi voks érkezett, mint a természettudóséra.
A brit kormány végül Attenborough-ra szavazott, de a tréfás nevet sem hagyta veszni: egy távirányítású tengeralattjáró lett Boaty McBoatface. (Az épülő tengerjárót a British Antarctic Survey működteti majd.) Az új kutatóhajóval váltják fel a negyedszázada szolgáló James Clark Ross és a két évtizede dolgozó Ernest Shackleton tengerjárót. A sarkkutató hajóval Nagy-Britannia a tengeri élővilág megőrzésének egyik kulcsfontosságú szereplője lehet.
A chilei Punta Arenas városból ma kifutó James Clark Ross fedélzetén ott lesz a sárgára pingált Boaty McBoatface is. A cél az Antarktiszi-félsziget és a Falkland-szigetek közelében található Orkney-átjáró. Az önjáró tengeralattjáró feladata a helyenként 3,5 kilométer mély víztömeg turbulenciáinak, áramlásainak feltérképezése.
Mérések szerint nemcsak az óceánok felszíne, hanem a mélyebb rétegek is fokozatosan melegednek. Hogy miért, arra a globális felmelegedés kézenfekvő magyarázatnak tűnik. A most útnak indított kutatóhajó mérései alapján közelebb juthatunk a megoldáshoz. A kutatást vezető Alberto Naveira Garabato, a Southampton Egyetem professzora szerint az itt szerzett tapasztalatok alapján a tudósok pontosabban modellezhetik az éghajlati változásokat a XXI. században, illetve azután is.
A vízfelületek melegedése egyébként jóval meghaladja az eddig gondolt mértéket. A Science Advences folyóiratban két napja publikált kutatási eredmény szerint 1960 óta az óceánok a feltételezettnél 13 százalékkal több hőt vettek fel, és már 700 méteres mélységben is kimutatható a változás. (1960 és 2005 között az óceánok 337 zettajoule, azaz 337 trilliárd joule hőmennyiséget nyeltek el.) Az amerikai Nemzeti Atmoszférakutató Központ munkatársai ezt a kijelentésüket az Argo nevű rendszerre alapozzák, amely több ezernyi, a víz színén lebegő bója hálózata. Ezekről a bójákról akár két kilométeres mélységig is leengedhetik a hőmérőket. Ezek mérései alapján állítják, hogy 1990 óta gyorsulva melegednek az óceánok.